Film az ólomszennyezéstől szenvedő romákról

"Ezt a filmet annak a 27 férfi, nő és gyermek emlékének ajánljuk, akik ólommérgezés okozta megbetegedésekben haltak meg a mitrovicai táborokban" – írták a dokumentumfilmről az alkotók.
A Csapdába zárva forgatókönyvírója és szerkesztője Bársony Kata, operatőre Cs. Nagy Sándor és Hevesi Nándor, a rendező Cs. Nagy Sándor. A dokumentumfilmet – a Mundi Romani sorozat tizedik részeként – szombaton sugározza a Duna Televízió.

"A film emberi tragédiákról tanúskodik, amelyek a szemünk előtt, a mai Európában zajlanak. A háború utáni Koszovóban – 200 kilométerre az Európai Unió határaitól – férfiak, nők és gyermekek élnek csapdába zárva, lassú haldoklásra ítélve ólomszennyezett menekülttáborokban" – olvasható az MTI-hez eljuttatott összegzésben.

A filmkészítők felhívták a figyelmet arra, hogy az észak-koszovói Mitrovicában található a volt Jugoszlávia egyik legnagyobb ipari létesítménye, a Trepcai Bányászati Vállalat üzeme, amely munkalehetőséget nyújtott szerbeknek, bosnyákoknak, törököknek, romáknak és askaliknak (albán anyanyelvű romáknak). A folyó túlpartján, Mitrovica roma negyedében, a Mahalában több mint 8 ezer roma és askali élt békében.

Rámutattak arra, hogy ez 1999-ig volt így, amikor a város a koszovói etnikai villongások jelképévé vált. A visszatérő koszovói albánok lerombolták a Mitrovica déli részén található Mahalát; a romák jelentős része elmenekült. Azokat, akik ott maradtak, az ENSZ békefenntartói a város északi, szerbek lakta részén lévő táborokba telepítették, a Trepca bányák mérgező hulladékokkal borított területére. A film szerint ez annak ellenére történt, hogy az ENSZ tudott a gyárterület magas ólomszennyezettségéről. A romákat úgy tájékoztatták, hogy csak 45 napig kell ott kibírniuk.

Nyolc évvel később, 2007 júliusában és decemberében a Mundi Romani stábja forgatott Mitrovicában. A WHO, a világ egészségügyi szervezetének képviselője a stábnak "elismeri, hogy a táborok területén az ólomkoncentráció eléri a megengedhető szint 300-szorosát", miközben csaknem 800-an élnek ott. A tábor lakóinak útlevele nincs, személyi okmányaikkal pedig elutazni nem tudnak.

"Koszovó státuszának mielőbbi rendezése a nagyhatalmak és különösen az Európai Unió számára kiemelten fontos. A nyugat-európai kormányok erőszakkal telepítik vissza a roma menekülteket Koszovóba, ahol felégetett házaik nyoma, a munkanélküliség és nyomor vár rájuk. Vagy éppen az ólommal szennyezett menekülttábor. Ezért időszerű, hogy rávilágítsunk Koszovó elfeledett kisebbségére, arra a népcsoportra, amely két tűz között áll" – összegezték céljaikat az alkotók.