Tajtékzik a Rába

Tavaly nyáron Sólyom László kifejtette véleményét az osztrák kormánynak a Rába-szennyezése kapcsán tanúsított magatartását: „Tűrhetetlen ez a cinizmus, ahogyan hat éve halogatják a megoldást, kibúvókat keresnek, néha már arcátlan.” Egy pillanatra össze is kapták magukat a sógorék, volt ásványvizes, sóspereces egyeztetés az osztrák és magyar környezetvédelmi miniszterek között, kölcsönös mosolygással. Ígéretekkel, látszat- és félintézkedésekkel. Amíg Josef Pröll 12 tagú vegyes, osztrák-magyar bizottság felállításával, a saját normák betartásával biztosította Fodor Gábort a környezetvédelmi minimum betartásáról, addig Wilhelm Molterer osztrák alkancellár, az Osztrák Néppárt elnöke kijelentette: "Ezek az üzemek valamennyien rendelkeznek érvényes engedéllyel, amelyet az osztrák-magyar határvízi bizottság hagyott jóvá, az előírásoknak megfelelően […] minden határértéket betartunk." Más kérdés, hogy a Rába habzását okozó naftalin-szulfonátokra nem is állapítottak meg ilyet. A végén még kárt szenved az a drága osztrák profit. Azért gondoljunk bele, ha valahol Ausztria kellős közepén akár csak egy vadkempingező szappanos alsógatyamosása miatt habzani kezd a legkisebb ér, patak vagy csermely egyből kitör a balhé. Tán még ki is utasítják az összes magyar, délszláv és török kamionost, akinek tiszta a gatyája.

A stájerek hárították a felelősségüket. A gyárak vezetői mindent tagadtak, a politikusok pedig a másik táborra fogtak mindent. Manfred Wegscheider a Sozialdemokratische Partei Österreichs (SPÖ) delegálta stájerországi tartományi környezetvédelmi tanácsos a rádiót Johann Seitinger az Österreichische Volkspartei (ÖVP) tartományi tanácsosához irányította, aki pedig az előző illetékeshez küldte azt vissza. Olajos Péter Európa Parlamenti képviselő (MDF, Európai Néppárt) felhívta a figyelmet arra, hogy a természetes vizek az állam – Ausztriában a tartományok – tulajdonát képezik, ezért annak hivatalból kell eljárnia, ha szennyezést tapasztal. Joachim Haidacher, a wollsdorfi bőrgyár ügyvezető igazgatója "politikai problémának” nevezte az esetet. "Magyarország megkísérli a beavatkozást az osztrák jogállamiságba" – nyilatkozta. Hozzátette, minden előírást betartanak, és csak az ágazat elleni támadásról van szó.

„Az IPPC-nek nevezet nemzetközi jogszabály (Integrated Pollution Prevention and Control – Integrált szennyezés-megelőzés és csökkentés) tartalmazza ágazatok szerint az úgy nevezett elérhető legjobb technikákat (BAT). Ezt 1996-ban hozták. Abból a szempontból közelítettük meg a Rába ügyét, hogy vegyék ki belőle, a még benne szereplő naftalinos bőrcserző-, és – Verespatakra való figyelemmel – a cianidos bányászati technológiát, mint engedélyezettet. A naftalin egy benzolos anyag, tehát a legkülönbözőbb betegségeket, rákos daganatokat okoz. Az IPPC felülvizsgálata pont most folyik az Európa Parlamentben, ez az elkövetkező hónapok csatája.”- mondta a Hírextrának Olajos Péter. Hozzátette: „Tavaly júniusban egy hivatalos beadvánnyal fordultam az Európai Bizottság felé, amiben jogi lépések megtételére kértem fel őket. Itt több dolgot is felsorakoztattam, hogy milyen irányelveket sért meg Ausztria, tehát a vízkeret-irányelvet, a hulladék- illetve az élőhelyek védelméről szóló irányelveket. Ennek alapján kértem a bizottságoz, hogy indítson eljárást Ausztria ellen. Ősszel válaszoltak, hogy megvizsgálták, de további vizsgálatot igényel, ezért elküldték a jogsértési osztályra. A mai napig tanulmányozzák, az abban megfogalmazott jogi panaszokat Ausztria ellen. Ez egy folyamatban lévő ügy, ha megfelelőnek tartják a panaszaimat, akkor eljárás indul Ausztria ellen, és a jelenlegi, két ország közötti megállapodáson túl a jog is kényszeríteni fogja őket a kérdés orvoslására.”

@@
Októberben osztrák és magyar Greenpeace aktivisták vízmintát vett a Boxmark bőrgyártól Feldbach-nál. Az aktivisták szerszámokkal nyitották fel a gyár által lehegesztett, és más módon hozzáférhetetlenné tett szennyvízkivezető nyílást. A Greenpeace arra volt kíváncsi valóban csökkentette-e a Boxmark a habzásért felelős naftalin-szulfonát használatát. A szervezet akkori közleménye szerint: „A budapesti akkreditált laboratóriumba elküldött minták vizsgálata során kiderült a Naftalin 1, 5 diszulfanát értéke 400 mikrogramm/liter amely a korábbi kibocsátáshoz képest 90%-os csökkenést jelent." "A Boxmark igazgatójának viselkedését igazán nem értjük. Ha nem volt félnivalója, vajon miért utasított vissza minden megkeresést és miért lehetetlenítette el a mintavételt" – teszi fel a kérdést Herwig Schuster a Greenpeace osztrák kampányosa. A zöld szervezet elégedett a Rába szennyezés megszüntetése érdekében eddig teljesített intézkedéseket illetően. "Bár a Rába habzása megszűnt, a Greenpeace rajta fogja tartani a szemét a folyó mentén elhelyezkedő potenciális szennyezőkön." – fejezte be Schuster.”

Január 25-én olyan dokumentumokat tett közzé az osztrák környezetvédelmi minisztérium, ami szerint a wollsdorf-i bőrgyár – tavaly nyár, azaz a két ország közötti megállapodás után – radikálisan megemelte a Rábába engedett szennyvíz szennyezőanyag-koncentrációját az utóbbi időben. A Greenpeace akkor így fogalmazott: „Ez bizonyos szennyező anyagokat tekintve, például a króm esetében a hivatalos megengedett mérték tizenkétszerese. A kibocsátott szerves szennyező anyagok szintén magasan, több mint 50%-al átlépik a megengedett határértéket. A foszfortartalmat a jelenlegi adatok szerint négyszeresére növelte a bőrgyár 2007 nyara óta, ami duplája a megengedett érvényes határértékeknek. Továbbá ugyanebben az időszakban a nátriumtartalom is a megengedett érték kétszerese. A wollsdorf-i bőrgyár tevékenysége illegális és viselkedése elfogadhatatlan. Korábban ők is részesei voltak annak a megállapodásnak, melyben a stájer vezetés 1, 05 millió euró állami támogatást ítélt a Rába projektnek, ezen belül 350. ezer eurót a bőrgyárak szennyezés megállítása érdekében szükséges fejlesztéseire. Érdekes módon a wollsdorf-i bőrgyár azóta a szennyező anyag kibocsátást drámai mértékben megnövelte, ami ki tudja milyen további károkat okozott a Rába folyó már így sérült ökoszisztémájában. Feltételezzük, a jelenlegi bizonyítékok alapján, hogy a mostani habzás okozója nem a korábbi szennyezésért felelős Boxmark, hanem a wollsdorf-i bőrgyár. Követeljük, hogy az osztrák hatóságok azonnal vegyenek mintát, és szüntessék meg a szennyezés forrását, még ha ez a gyártás bizonyos részeinek felfüggesztésével jár is." – mondta el Herwig Schuster a Greenpeace kampányfelelőse.

Arra a kérdésre, hogy a profitérdekekkel, a cégek lobijával szemben mennyire lehet érvényesíteni a környezetvédelmi irányelveket, Olajos Péter így válaszolt: „A bekövetkezés valószínűsége 100 százalékos. Az egyetlen kérdés az idő. Azt a cégek is tudják, hogy ez tarthatatlan, és ha a tények – hogy disznóság, hogy mérgezik az ivóvizet – széles körben ismertté válnak, akkor ezt a csatát el fogják veszíteni. Ezen dolgozunk, hogy minél nagyobb médiavisszhangja legyen. Előbb vagy utóbb jogszabállyal fogja őket kötelezni az Európai Unió a technológiaváltással, ami nyilván költségeket ró majd rájuk. Ezért próbálnak meg időt nyerni, mert minden nap, minden hét, minden hónap profit nekik. Ráadásul ezt a technológiaváltást ki akarják fizettetni az osztrák állammal, arra hivatkozva, hogy ők betartják az EU előírásokat, és ha az osztrák állam ennél is tisztábbnak akarja őket, akkor fizessék ki a szűrőket, és az új technológia bekerülési költségeit. A kérdés az, meddig fog ez még húzódni.”