Indokolt a népszavazással kapcsolatos eljárások racionalizálása

Bihari Mihály a testület 2007-es évkönyvének bemutatóján elmondta, hogy három témakörben állapított meg a testület alkotmánysértő mulasztást a népszavazási eljárással kapcsolatban az Országos Választási Bizottság (OVB)kezdeményezésére.

Nem volt szabályozva, hogy egy kötelező erejű, eredményes népszavazás után hány évig köti az Országgyűlést a meghozott döntés, és az sem: hány évig nem lehet újabb népszavazást kezdeményezni ugyanabban a tárgykörben – mutatott rá.

Bihari Mihály közölte, azóta a törvényhozás mindkét kérdésben hároméves időtartamot határozott meg.

A versengő népszavazásoknak sorrendjének eldöntésével kapcsolatos kérdést az Országgyűlésnek március 31-ig kell szabályoznia. Jelenleg – mint magyarázta – nem eldöntött, hogy ha ugyanarra a tárgykörre vonatkozóan különböző tartalmú vagy más módon megfogalmazott kérdések érkeztek be, akkor melyiknek kell elsőbbséget adni.

Az Alkotmánybíróság ennek kapcsán az elmúlt másfél év vitái és fejleményei alapján kimondta: az egész népszavazásra vonatkozó joganyag átfogó revízióra szorul – emlékeztetett Bihari Mihály.
Bihari Mihály példaként említette azt is, hogy 262 OVB-határozat ellen érkezett az Ab-hez kifogás, ugyanis akkor is nyújtottak be ilyet – és ezt bárki kezdeményezhette -, amikor az OVB már helybenhagyta a népszavazási kezdeményezést.

Az Ab elnöke közölte: 2007-ben 1.500 indítvány kaptak, és 416 döntést hoztak.

Az Alkotmánybírósághoz 18 éves fennállása során eddig összesen 24.065 indítvány érkezett, ebből 22.249 esetében hoztak döntést. A testület előtt jelenleg 1.816 el nem döntött ügy van – mutatott rá Bihari Mihály, aki szerint több százzal lehetne csökkenteni a beadványok számát, ha az önkormányzati rendeletek elleni indítványokat nem az Alkotmánybírósághoz, hanem egy megszervezendő legfelsőbb közigazgatási bírósághoz kellene benyújtani. Ez megnövelné a döntéshozatali hatékonyságot – tette hozzá.

Az Alkotmánybírósági évkönyv 2007 című kiadvány szerint 2008. január 1-jén tizenhét olyan – mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet kimondó – alkotmánybírósági határozat volt, amelyből következő jogalkotási kötelezettségüknek a felhívott jogalkotók még nem tettek eleget. Ezek közül egy esetben a kormányt, tizenhat mulasztás esetén pedig az Országgyűlést kötelezték jogalkotásra.

A második alkalommal megjelent kötet – egyebek mellett – tartalmazza a testület munkájának, gazdálkodásának statisztikáit és az év fontosabb döntéseit.