Itt tényleg a lét a tét

A legtöbben most is Párizs-Dakarként ismerik, annak ellenére, hogy az utóbbi években többször is előfordult már, hogy nem Párizsból indult a verseny. Már harmadik éve Lisszabonból indul útjára a több száz egységből álló mezőny, plusz a rengeteg kisegítő és szervizkamion, hogy 16 nap után, csaknem 8000 kilométert megtéve megérkezzenek Dakarba.

Joggal mondhatjuk, hogy a Dakar-rali a Forma-1 után a második legnagyobb felhajtást okozó technikai sport. Idén immár a 30. alkalommal rendezik meg ezt a méltán legendás versenyt. Elsősorban nem a gyorsaságról szól, hanem sokkal inkább a kitartásról, az elszántságról és a küzdelemről tesznek tanúbizonyságot a versenyzők. Ennek köszönhetően nem csak profik, hanem amatőrök is elindulnak évről-évre ezen a versenyen. Dakarban már azt is hősként ünneplik, aki elért odáig. Sajnos erre jó okuk van, hiszen nem múlik el év haláleset nélkül.

Az első kaland 1977-ben kezdődött. A résztvevők száma lényegesen kevesebb volt, és az eredeti cél is eltért a mostanitól. 1978. december 26-án a párizsi Trocadérón elrajtolt az első rali mezőnye. 170 versenyző indult el a 10 ezer kilométeres versenyen, amelynek útvonala Algérián, Nigérián, Malin, Haute-Voltan és Szenegálon vezetett keresztül. A tavalyi versenyre már 250 motoros, 188 autós, és 87 kamionos jelentkezett, vagyis összesen 525 induló volt. 42 nemzet képviseltette magát.

A történet ott kezdődik, hogy egy milliárdos fiatal, bizonyos Thierry Sabine, egy autóverseny során kissé eltévedt a líbiai sivatagban. Ez majdnem az életébe került, de több, embert próbáló kaland után mégis sikerült visszajutnia Franciaországba. Akkor határozta el, hogy élményében másnak is osztoznia kell, és a sivatag különleges világa mást is megérinthet.

Egy olyan versenyt álmodott meg, mely Európából indul, Dakarban végződik, és keresztülvezet a sivatagon is. Ezen a viadalon bárki indulhatott, akinek volt valamilyen motorral hajtott, kerekeken guruló járgánya. Elhatározását gyorsan tett követte és 1978-ban már el is indult az első Párizs-Dakar-rali. Néhány év elteltével a rangos gyári csapatok, mint a Porsche, a DAF, vagy a japán márkák is indították a maguk embereiket.

Az álom 1985-ben mégis majdnem összetört. Az ötletgazda Thierry Sabine ugyanis egy helikopterszerencsétlenség következtében életét vesztette a sivatag felett. A verseny folytatása végakaratának köszönhető, melyet édesapja teljesített, és átvette a Dakar-rali szervezését.

A legsikeresebb időszak a nyolcvanas évek végére, és a kilencvenesek elejére tehető, amikor özönlöttek a részvevők: a motorok között gyári alakulattal indult a Yamaha, a BMW, a Honda, a Cagiva, az Aprilia, míg az autóknál a Porschék, Peugeot-k, illetve Citroenek és a Mitsubishik versengése jelentett látványos küzdelmet.
@@
1992-ben megváltozott az útvonal, már nem Dakarban volt a cél, hanem Le Capban. Ekkor jelent meg először a GPS, de inkább a gondokról szólt ez a verseny. Ismét vihar, háborús események, megáradt folyó, de a verseny végigment és Auriol először nyert az autósok között. Peterhansel pedig motoron aratott. A 2000-es év egy terrortámadás miatt lett híres, a verseny résztvevőit repülővel menekítették át Líbiába. 2001-ben pedig először győzött hölgy, Kleinschmidt személyében.

Szinte minden évben meghalt legalább egy ember, volt aki balesetben, volt aki homokviharban veszett oda, de akadt olyan is, akit terroristák mészároltak le. 2005-ben az egyik legmegrázóbb motorbaleset történt. A kétszeres bajnok, Fabrizio Meoni hunyt el.

Jelenleg ismét emelkedőben van a Dakar-rali csillaga, mert az utóbbi évekhez képest nőtt az indulók száma Mi magyarok a sivatagi autózás terén nem jártunk az élvonalban, de versenyzőink egyre ígéretesebben szerepelnek. Szalay Balázs talán az egyik leghíresebb hazai Dakaros. 1996-ban próbálkozott meg először a sivatagi show-val. Az első időszakban csak kétévente indult, azonban 2002 óta folyamatosan ott van a viadalon. Kis Sándor és Czeglédi Péter páros is többször indult már csakúgy, mint Palik László és Darázsi Gábor. A tévésnek ez lesz a hetedik Dakarja.

December 29-én reggel a Kossuth téren búcsúztatták el a 2008-as Dakar-ralin résztvevő magyar indulókat. A piros-fehér-zöld színeket képviselő valamennyi egység felvonult a Parlament előtt és a pár száz fős közönség kedvéért még a motorok is felbőgtek.

A búcsúztatóra azért pénteken került sor, mert a felszereléseket, kamionokat már délután kiszállítják trailereken a január 5-ei rajt helyszínére, Lisszabonba. A versenyzők ma, január 2-án kelnek útra és 3-án lesz a gépátvétel.

A 30. Dakar-rali során a versenygépek 9273 km-t tesznek meg, ebből 5736 km a gyorsasági szakasz. A rajtceremóniát január 5-én Lisszabonban tartják, majd következik négy marokkói szakasz, kilenc nap Mauritániában (egy szünnappal) és kettő Szenegálban, ahol január 20-án ér véget a verseny.

Három év múlva, 2010-ben, pedig már Budapestről indulhat a Dakar-rali. Ez már nem csak álom. Miután a Pénzügyminisztérium felhatalmazta a sportért és turizmusért is felelős Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumot, hogy aláírhatja a szerződést a verseny licencére így 2010-ben a fővárosunkból fog indulni a tereprali-viadal.

Nem olcsó dolog egy ilyen verseny. A jogdíjak, illetve a rendezés két-két millió euróba (500-500 millió forint) kerül, ebből kétmilliót az állam állna, a többit Budapest, illetve szponzorok fizetnék ki. Magyar részről nincs is akadálya a dolognak, a Pénzügyminisztérium engedélyezte, hogy aláírják az állami garanciavállalásról szóló szerződést. Mertünk nagyot álmodni? Azért várjuk meg azt a 2010-et…

Versenyzőinknek sok sikert, és haza várjuk őket!