Veszélyes kóborkutyák

Az állatorvosok egyre gyakrabban állapítanak meg veszettséget egy-egy kóbor ebnél.

Sokan azt szeretnék, ha a moszkvai hatóságok a németországi ebadóról, a harci kutyákról szóló rendeletről és az ottani állatotthonokról vennének példát.

Az Izvesztyija című lap Dmitrij Janyin fogyasztóvédőt idézte, aki szerint a moszkvai állattartóknak túlságosan is megkönnyítik a dolgukat, mivel csupán minimális felelősséget kell vállalniuk kedvenceikért. Gyakori, hogy megvesznek egy édes kis kutyakölyköt az utcán, aztán amikor felnő, kiteszik a szűrét.

Mivel az állomány ellenőrzéséről nem gondoskodnak törvények, hasonló a helyzet a többi orosz nagyvárosban is. Novemberben Nyizsnyij Novgorod közelében haraptak halálra egy 21 éves lányt kóbor kutyák, Moszkvában egy nyolcéves kislány vérzett el 2006-ban harci kutyák támadása nyomán.

Oroszországban is erős azonban az állatvédők lobbija: ők egyértelműen a kutyáikat szélnek eresztő embereket tartják felelősnek a kóbor ebek elszaporodása miatt.

A városi hatóságok tehetetlenek: noha napi több ezer panasz érkezik, csak az agresszív, vagy betegnek látszó, illetve az óvodák, iskolák és kórházak környékén kóborló kutyákat fogják be: ezeket menhelyekre viszik, ahol kikezelik, aztán újra szélnek eresztik őket.

A helyzet romlik, mivel a kóbor kutyák száma nő, amióta Jurij Luzskov polgármester öt éve megtiltotta lelövésüket.

Első lépésként most a városi hatóságok az új évben 15 állatmenhelyet szándékoznak felépíteni, amelyek mindegyikében állatorvosi rendelő is lesz – írta az Izvesztyija.

Ugyanezen lap hasábjain alig több mint egy hete Andrej Nyeuronov magatartáskutató azt mondta el, hogy a moszkvai kóbor kutyák többnyire szelídek, a sok fajta kereszteződése és a nehéz életkörülmények folytán különösen okosak és igen jól alkalmazkodnak, olyannyira, hogy megtanultak zöld lámpánál átmenni az úttesten és egyebek mellett metrózni, s a nyugati etológusok közül többen tanulmányozni szeretnék a különös populációt.