Műtárgyak vécécsésze-alapanyagból

A szóvivő kifejtette: a hódmezővásárhelyi kerámiagyárak immáron tizedik esztendeje évi többhetes együttes munkát biztosítanak hazai és külföldi keramikusoknak. A művészek kísérleti jelleggel használhatják a gyárakban rendelkezésre álló technikát.

Olyan anyagokkal is dolgozhatnak, amikkel a termelés már nem tud mit kezdeni, a keramikusok kreativitása azonban a holt matériából is értéket teremt. Ebben az esztendőben készült például művészeti alkotás a gyártás számára már teljességgel értéktelen szaniterből, abból az anyagból, mely egyébként a WC kagylók és a mosdók alapjául szolgál.

Egész Európában nincs még egy ilyen hely, mint Vásárhelyen, ahol ennyiféle anyagot művelhetnek meg a szakemberek. Nem véletlen, hogy Hódmezővásárhely városát úgy tartják nyilván szakmai körök, mint a kerámiaművészet kelet-közép-európai központját.

A Vásárhelyi Kerámia Szimpózium az idén október 18-án zárt. A nagyközönség a vasárnap 12 órakor nyíló kiállításon találkozhat a 21 művész által felvonultatott ez évi kollekcióval. 2007 őszén öt nemzet alkotói – a magyar mellett japán, török, francia és amerikai művészek – ismerhették meg Hódmezővásárhely és a régió világát.

Idén az alkotóművészek kulcsmotívuma a levegő volt. Ennek szellemében készültek művek szél-kapuról, szélörvényről, szélházról, de láthatunk a kiállításon többek között kétfejű, gömbölyded idomokkal megáldott nőt kerámiából; ülő, kezében tekercset tartó Faludy Györgyöt; száradó ruha-motívumot és a török művész, Nurdan Arslan keze-munkájának köszönhetően a rabság-szabadság kettősségét feldolgozó madárábrázolást, mely az iszlám környezetben élő keramikusnak az emberi jogok fontosságát hangsúlyozó állásfoglalása is egyben.

A január 13-ig megtekinthető tárlatot Pannonhalmi Zsuzsa keramikusművész, a Wartha Vince Alapítvány elnöke rendezte.