Belföld
Betegeskedik a szolidaritás
Kedd reggel a Védegylet, a Humanista Mozgalom és a Nagycsaládosok Országos Egyesülete képezte civil összefogás - ami a TBmentők nevet kapta a szervezőktől - Gyurcsány Ferencet emlékeztette az általa, a kampányidőszakban mondottakra. Boda Zsolt szóvivő vál
Kik azok a TBmentők és mit akarnak?
A TBmentők három civil szervezet koalíciója. Ezek a Védegylet, a Humanista Mozgalom és a Nagycsaládosok Országos Egyesülete. Azért tevékenykedünk, hogy megakadályozzuk az egészségügy privatizációjáról szóló törvénytervezet elfogadását a parlamentben.
Miért is?
Nem gondoljuk, hogy az üzleti alapon működő, egymással versengő több biztosítós rendszer jó lenne Magyarországnak. Fontos hangsúlyozni mindegyik elemet. Üzleti alapon működő, tehát profitorientált modellről lenne szó, melyek egymással versenyeznek. Korlátozottan, de versenyezni fognak. Ilyen modell nem nagyon van Európában. Ezt azért fontos elmondani, mert a kormányzat mindig arra hivatkozik, hogy egész Európában többbiztosítós rendszerek vannak. Igen, de a legtöbb helyen nem is versenyeznek egymással, mert regionálisan vagy ágazatok szerint tevékenykednek. Nincs, nem is lehet közöttük verseny. Máshol meg nem profitorientált biztosítókról beszélünk. Ez nagyon fontos különbség. Legjobban egy amerikai adat mutatja – ott ugye főleg forprofit biztosítók vannak, de van néhány nonprofit is – a gyógyulási, műtét utáni felépülések arányai jobbak a nem nyereség oreintált biztosítók ügyfeleinek. Amit Magyarországon terveznek, az Európában csak Hollandiában és Szlovákiában létezik. A fejlett országok közül is csak az Egyesült Államok és Chile rendelkezik ilyennel, őket negatív példaként szokás említeni.
Nemzetközi példák
Ez nem egy kipróbált modell, amitől mi le lennénk maradva. Hollandiában, ugyan ez a dolog működik, de ott egy sajátos politikai kultúra társul hozzá. Egymillió tagja van a legnagyobb fogyasztóvédelmi szervezetnek, és nagyon erős a szabályozórendszer. Ettől mi fényévekre vagyunk. Náluk mindaz, ami mérsékli a több biztosítós modell negatív hatásait az egészségügyön kívüli tényező, tehát ebben a törvénytervezetben nem szabályozható.

Többe kerül
Szlovákiában nem olyan régen működik ez a rendszer, nincs elegendő tapasztalat. Eddig viszont óriási hiányt halmoztak fel ezek a biztosítók. A szlovák költségvetés másfélszerese tűnt el. Ez olyan, mintha Magyarországon kettőezer milliárd forint elszállna a semmibe. Nem lehet kijelenteni, hogy a több biztosítós modell jobb lenne, sőt azt sem, hogy olcsóbb. Minden tapasztalat arra mutat, hogy a magánbiztosításokra részben, vagy egészben épülő egészségbiztosítási rendszerek a társadalomnak sokkal többe kerülnek. Szélsőséges példa az Egyesült Államoké, ahol GDP arányosan kétszer annyit költenek az egészségügyre. Az állam ugyanannyit mint Európában és a biztosítottak még egyszer ennyit, és mindezt úgy, hogy az ország harmadának nem megfelelő a biztosítása, 10 százaléknak pedig egyáltalán nincs. A várható élettartam rövidebb, az egészségügyi mutatók rosszabbak, mint Nyugat-Európában. Egyáltalán nem bizonyított, hogy ez a módszer hatékonyan és olcsón működik, sőt ennek pont az ellenkezőjére van példa.
Csak az SZDSZ támogatja
A konkrét magyar törvénytervezettel is komoly gondjaink vannak. A politikai legitimációja rendkívül csekély. Egyedül az SZDSZ szavazók szavaztak erre, az MSZP sem ezt ígérte a választási programjában. A társadalmi elfogadottsága az úgyszólván nem létezik. Nem csak a közvélemény utasítja el, hanem az összes egészségügyi szakmai szervezet, az összes szakszervezet, akik most már szinte általános sztrájkot hirdettek meg szerdára. A civil szervezetek akik megszólaltak ebben a témában – köztük a Tbmentőkek alkotó civil szervezetek – szintén ellene léptek fel. A szakmai elfogadottsága szintén roppant csekély, úgyszólván nem létezik.
Az SZDSZ politikusain és szakértőin kívül az összes egészségügyi szakértő ellenzi a több biztosítós rendszert és magát a konkrét tervezetet is. Még a visszafogottabbak is nagy óvatosságra intenek, további vizsgálatokat javasolnak. Had idézzem e tekintetben az Egészségügyi Világszervezetnek a képviselőjét, aki januárban járt itt egy az Egészségügyi Minisztérium által rendezett konferencián. A WHO szakértője azt mondta, hogy a több biztosítós modell nem ad választ a magyar egészségügy problémáira, sőt újabb problémákat fog generálni. Értetlenkedett, hogy miért pont ebbe az irányba akar menni Magyarország. Ha már a WHO-nál tartunk, egy dokumentumuk azt szögezi le, hogy az egészségbiztosítási alapok magánosítása negatív hatással van a szolidaritásra, a legrosszabb anyagi helyzetben lévők hozzáférésére illetve az egészségügy minőségére, úgy általában. Mi is pontosan ezektől félünk.
Te kellesz, te nem
Attól félünk, hogy az üzleti érdekek vannak annyira erősek, hogy maguk alá gyűrik az egészségüggyel járó társadalmi érdekeket. A kormány különböző beépített garanciákról beszélt, de látni kell, hogy ezek mind megkerülhetők. Azt mondják, hogy a nemzeti kockázatközösség nem bomlik fel, mert a fejkvótákon keresztül majd kompenzálják az egyes biztosítókat, a különböző kockázatokból eredő problémák kezelésére. Ki kell mondani: a nemzeti kockázatközösség felbomlik, mert az csak akkor létezik, ha egy biztosító van. Sok biztosító, az sok kis kockázatközösség. Az ebből fakadó problémák közül az egyik, hogy az a biztosító tönkre fog menni, amelyiknél egész véletlenül – vagy nem olyan véletlenül – felhalmozódnak a problémásabb, drágább, betegebb ügyfelek. Ezeket a problémákat nem lehet tökéletesen kezelni, még a holland probléma is azt mutatja, hogy bizony bedőlnek biztosítók. Másik fontos garancia amit emlegetnek, hogy a biztosítók nem szelektálhatnak az ügyfelek között. Chilében, ahol válogathatnak és akár el is utasíthatják az ügyfelet villámgyorsan kialakult, hogy a szegények az állami egészségbiztosítónál maradtak, a jómódúak pedig a magánbiztosítónál vannak. Attól tartunk, hogy Magyarországon is ez lesz, amennyiben valamelyik biztosító nem kel el, és lesz egy kizárólagos állami kézben lévő biztosító. Ugyan nem utasíthatnak el senkit, de számos technika létezik arra, hogyan lehet megszabadulni a drága, krónikus beteg, öreg vagy nagyobb kockázatú, költségesebb ügyfelektől. Ezek az emberek a biztosítónak ráfizetést jelentenek. A magánbiztosítónak az az érdeke, hogy inkább a fiatal, egészséges tagokat gyűjtse be.
@@
Zaklatás és kellemetlen ügynök
A kormánypropaganda torzít, amikor arra hivatkozik, hogy Európában milyen sok országban van több biztosítós modell. Ugyanis a legtöbb helyen az egészségpénztárak nem profitorientáltak.
[…]
Persze, hogy kell egészségügyi reform. Csak nem így! Nem igaz, hogy a magyar kormányzat nem képes megregulázni saját magát és intézményeit. A tavalyi reformlépések megmutatták, hogy ha van valódi politikai akarat, akkor át lehet alakítani intézményeket, szabályokat, meg lehet törni a gyógyszergyárak betonkemény lobbiját, és gyakorlatilag akármit véghez lehet vinni. Nem igaz tehát, hogy privatizáció nélkül nem lehet semmit kezdeni az egészségüggyel. Csak eddig nem akartak. Mi lenne, ha megpróbálnák?
És akkor a szocialista pártnak nem kellene olyan intézkedést megszavaznia, ami nem más, mint a baloldaliság értékeinek totális tagadása.
Mit fog csinálni a biztosító? Például udvariatlanul fog bánni az idős emberekkel, a krónikus betegekkel. Zaklatni, adategyeztetésre behívni, egész addig amíg az ügyfél emelt fővel, öntudatosan átmegy a versenytárshoz. Az összes versenytárs ezt fogja csinálni, azaz előbb utóbb az egyik – leginkább az állami – biztosítónál fognak kikötni, ami törvényszerűen tönkremegy, vagy állami pénzből kell megmenteni, költeni kell rá. Ha a tapasztalatok ellenére mégse szegmentálódna a biztosítottak köre, akkor is megengedhetetlen, hogy pont a rászorulókat zaklassák. Ha ez akár csak egy esetben is megtörténik, az szerintem elfogadhatatlan. Szlovákiában, ahol már bevezették ezt a rendszert, azt a biztosítási ügynököt, akinek nem a jövedelmező ügyfelek megszerzése, hanem a költségesek elüldözése, elriasztása a dolga „reverz ügynöknek” hívják, ez egy negatív példa a nálunk bevezetni kívánt rendszerre.
Vegyen be egy fájdalomcsillapítót, és menjen szépen haza!
Amitől szintén félünk, hogy a magánbiztosítók a költségek csökkentésében lesznek érdekeltek. Kőkeményen lobbizni fognak a díjtételi bizottságokban. Ezek a bizottságok határozzák meg, hogy milyen betegségeket, milyen kezeléseket kell finanszírozni. Ők azért fognak lobbizni, hogy a drága, költséges beavatkozásokat nekik ne kelljen finanszírozni. Tehát megpróbálják majd szűkíteni a szolgáltatási csomagot. Megint a példák: a holland és szlovák példa arra mutat, hogy a csomag szűkítése bizony megtörtént. A magyar kormányzat azt mondja, hogy nem lesz ilyen. Nem fogják szűkíteni a szolgáltatási csomagot. Ez azért érdekes, mert jelen pillanatban Magyarországon nincsen definiálva, hogy kinek milyen egészségügyi szolgáltatás jár. Akkor honnan tudjuk, hogy nem fog szűkülni? Hiszen azt sem tudjuk mit tartalmaz!

Csípőprotézis helyett uszodabérlet
Az is előfordulhat, hogy egyes betegeknél kétségbevonják, hogy neki jár e ez, vagy az a költséges beavatkozás. Ezen adott esetben milliókat lehet spórolni. Ma már olyan drága beavatkozások vannak, hogy milliókat lehet elkölteni egy betegre. Attól félünk, hogy erre fognak törekedni. Ahogy attól is félünk, hogy tartózkodnak attól, hogy látványosan javítsák a gyógyítás minőségét. Képzeljük el, hogy egy biztosító valamiben kitűnik a többi biztosító közül, bizonyos betegségek esetén látványosan jobb szolgáltatást nyújt a kórházain keresztül, akkor az abban betegségben szenvedő emberek odaáramlanak ehhez a biztosítóhoz, és komoly pluszköltséget generálnak neki. Az egészséges emberek nem figyelnek az ilyen szolgáltatás minőségre. Nem érdekli őket, hogy valamelyik biztosító, mondjuk a csípőprotézisre várók listáját lerövidítette, és már három hónap alatt el tudják intézni ezt a műtétet. Én például nem biztos, hogy erre felfigyelek. Viszont azok, akik csípőprotézisre várnak igen. És ha odamennek – márpedig odamennek -, akkor kapásból többmilliós költséget jelentenek annak a biztosítónak. Tehát a biztosítók nagyon oda fognak ügyelni arra, hogy ne javítsák a szolgáltatás színvonalát, ne emelkedjenek ki a versenytársak közül. Inkább a látszatintézkedésekkel fognak törődni, az olcsóbb, de PR szempontból hasznosabb akciókkal, reklámhadjáratokkal amivel a fiatalokat célozzák meg, és óvakodni fognak attól, hogy a súlyos, vagy krónikus betegségek kezelését jobb minőségben végezzék el. Előfordulhat, hogy uszodabérletet adnak a velük szerződőknek az „egészséges életmód támogatása” nevében, ami odavonzza az aktív, az egészséges életmódra amúgy is fogékony, jól kereső fiatalokat, ahelyett, hogy az idős, beteg ügyfeleknek kedvező csípőprotézisre költenének.
Milyen akciókkal küzdenek a Tbmentők, a céljaik eléréséért?
Kedd reggel, egy olyan hetven méteres transzparenssel köszöntöttük a munkába igyekvő képviselőket amire Gyurcsány Ferenc egy mondatát írtuk fel. Ez így szólt: „Együtt kell maradni biztosítási oldalon, mert különben el fog válni a szegények biztosítója, a gazdagok biztosítójától.” Részt fogunk venni, a szerdai, szakszervezeti tüntetésen, valószínűleg beszélni is fogunk. A www.tbmentok.net oldalon levélírásra kérjük az embereket. Részben az országgyűlési képviselőknek – főleg ha szocialisták – hogy emlékeztessék őket: nem erről volt szó a kampányban. Részben a biztosítóknak, hogy kérdezzék meg: részt vennének e az egészségbiztosítás magánosításában. Finoman jelezhetjük is, azért érdeklődünk mert abban az esetben másik biztosítót választunk. Ez egy felelőtlen kormányzati politika, és felelőtlen az a cég is amelyik ebben részt vesz.