Nem Magyarország a hazájuk

A határon túli magyarok esetében a haza fogalom – jól látható módon – ahhoz az országhoz, illetve régióhoz kötődik, ahol élnek – mondta Veres Valér, a kutatás egyik vezetője, a romániai Max Weber Társadalomkutató Alapítvány elnöke.

Közölte: a Kárpát Panel 2007 elnevezésű, a kárpát-medencei magyarok társadalmi helyzetével foglalkozó kutatás során 2.930 – Magyarországról 700, Erdélyből 900, Szlovákiából 600, Vajdaságból 380, Kárpátaljáról 350 – embert kérdeztek meg.

A válaszadók közül csak nagyon kevesen tekintik kimondottan hazájuknak Magyarországot. Egyedül a kárpátaljai magyarok közül mondta tíz százalék, hogy Magyarországot tartja hazájának – mondta el Veres Valér.

Érdekességként jegyezte meg, hogy a megkérdezettek többsége arra a kérdésre, hogy ha szabadon választhatna melyik országban szeretne élni, azt válaszolta: abban országban maradna, ahol jelenleg él.

E kérdésben általában a határon túli magyarok csak tíz százaléka jelölte meg Magyarországot – fűzte hozzá Veres Valér.

Veres Valér elmondta, hogy a kutatás során vizsgálták a kárpát-medencei magyarság nemzeti identitását, a közösségek Magyarországhoz és a többségi társadalomhoz való viszonyát, munkaerőpiaci viszonyait, jövőtervezését, valamint iskolázottsági helyzetét.

A kutatás eredményei alapján az látható, hogy az egységes magyar nemzeteszme árnyékában a Kárpát-medence különböző országaiban élő magyarok országonként külön csoportokat alkotnak – közölte.

A konferencián közreadták a kutatás eredményeiről szóló gyorsjelentést, amelyből az is kiderült, hogy az erdélyi, a felvidéki és a kárpátaljai magyarokat túlnyomórészt pozitív érzéssel tölti el a magyarsághoz való tartozás.

A vajdasági válaszadók 76,5 százaléka viszont azt válaszolta, hogy "szégyennel tölti el" a magyarsághoz való tartozás. A kutatók szerint ennek okát mindenképpen ki kellene vizsgálni.
A kutatást a Magyar Tudományos Akadémia Etnikai és Kisebbségkutató Intézete és a Max Weber Társadalomkutató Alapítvány kezdeményezte.