Decemberben döntenek Koszovóról

"A kérdés rendezése korlátlan ideig nem halogatható, Ha ilyen időhúzás folyik, ha a dolgok nem mozdulnak előre, az kedvez az egyoldalú lépések politikájának. Az egyik fél egyszer csak megunja, és olyasmit tesz, amiből nagyobb baj lesz" – hangsúlyozta Szőke László. Hozzátette: el kerülni az egyoldalú folyamatokat.

A jelenlegi ingatag status quo sokáig nem tartható fenn – emelte ki.
A legoptimálisabb forgatókönyv az lenne, ha Belgrád és Pristina megállapodna, a kontaktcsoport azt jelentené, hogy van megegyezés, így komoly esély lenne arra, hogy az egyezséget az ENSZ BT határozattal jóváhagyja. A folyamatok azonban nem ebbe az irányba mutatnak, ezért Magyarországnak komoly aggodalmai vannak – mondta a szakállamtitkár.
A folyamat jövőjéről azért nem mer senki találgatásokba bocsátkozni, mert a spekuláció negatívan befolyásolhatja a tárgyalásokat – tette hozzá.

Az MTI kérdésére Szőke László elmondta: Magyarország szeretné elkerülni, hogy a rendezés során fegyveres konfliktus alakuljon ki, vagy katonai erődemonstrációra kerüljön sor. Bármilyen fegyveres erő alkalmazása, vagy azzal való fenyegetőzés súlyos hatással lenne a régióra – tette hozzá.

Szőke László kiemelte: a magyar külpolitika álláspontja nem változott Koszovóval kapcsolatban, Magyarország kezdettől fogva ugyanazt mondja a rendezéséről. Ha egyértelműen körvonalazódik az európai álláspont, akkor Magyarország is egyértelműen állást fog foglalni – tette hozzá a távirati iroda kérdésére.

Magyarország számára – a szomszédság miatt is – kiemelten fontos a Nyugat-Balkán stabilitása. A stabilitás úgy őrizhető meg, ha fenntartható módon rendeződik a koszovói kérdés, biztosítva a kisebbségek jogait, úgy, hogy a megoldás segítse a térség európai integrációját. Koszovó összeurópai ügy – fűzte hozzá.

Az Európai Uniót, Oroszországot és az Egyesült Államokat tömörítő trojka tárgyalássorozata júliusban kezdődött Koszovó jövőjéről, a megbeszélések december 10-én fejeződnek be.
A felek legutóbb november 5-én találkoztak egymással. A bécsi tárgyalások eredmény nélkül fejeződtek be. A megbeszéléseken a szerb delegáció olyasfajta széleskörű autonómiát javasolt Koszovónak, mint amilyet Hongkong élvez különleges státusú területként Kínán belül. Az albánok ezt elfogadhatatlannak tartják, és továbbra is a függetlenséget hangsúlyozzák.

Koszovó jelenlegi státusát az ENSZ BT 1244. számú határozata szabályozza, amely kimondja: a koszovói rendezés során tekintetbe kell venni Jugoszlávia (jogutódként Szerbia), valamint a térség többi országának szuverenitását és területi épségét. Másfelől a dokumentum tényleges autonómiát irányoz elő a tartomány számára Jugoszlávián (Szerbián) belül. Vagyis a terület – habár Szerbia nemzetközi határain belül marad – nem kormányozható többé Belgrádból.