2024. július 17. - Endre, Elek

Temetés számokban

Egy szerettünket elveszíteni mindig nagyon fájdalmas. A dolgokat tetézi az is, hogy egy ilyen sajnálatos esemény bekövetkeztekor a gyászolóknak nincsen lehetőségük átadni magukat a fájdalomnak és az elhunyttal kapcsolatos emlékeik felelevenítésének; ugyan
2007. október 31. szerda 10:57 - Mohai Szilvia
Ma Magyarországon „nem éri meg meghalni”: a temetés költségei gyakran nagyobbak, mint az életben maradásé. Az idős embereknek utolsó éveikben már nem csak amiatt kell aggódniuk, hogy miből fizetik ki a számlákat, vagy vásárolnak élelmiszert és ruhát; hanem, hogy ha bekövetkezik az, amire egy bizonyos életkor után már bármelyik nap számíthat az ember; mekkora gond nehezedik majd családtagjaik vállára. Sokan ezért az utolsó időket gyűjtögetéssel töltik: bármily morbid és szomorú, nem új bútorra vagy mosógépre, hanem sírkőre és koporsóra. S ha a szándék ellenére sem futja a nyugdíjból mindezekre, a költségek a gyászoló rokonokra hárulnak.

A temetőkről és temetkezésről szóló törvény kimondja, hogy a tisztességes és méltó temetés mindenkit megillet (1999. évi XLIII. törvény). Sajnos nem csak a krimikben fordul elő, hogy az elhunyt rokonai nem a végtisztesség megadásának mikéntjét fontolgatják, hanem a végrendeleten vitatkoznak. Fontos tudni, kinek a kötelessége a temetésről gondoskodni. A fenti törvény szerint annak, aki a temetést szerződésben vállalta; akit arra az elhunyt végrendelete kötelez; annak hiányában az elhalálozása előtt vele együtt élő házastársa vagy élettársa; az elhunyt egyéb közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pontja) a törvényes öröklés rendje szerint; mindezek hiányában az elhalálozás helye szerinti illetékes települési önkormányzat polgármestere (1999. évi XLIII. törvény).

Remélhetőleg az utóbbi pont kevés esetben érvényesül; minden jóérzésű embernek - nem csak jogi, hanem erkölcsi - kötelessége gondoskodni elhunyt szerettei utolsó útjáról. Vegyük sorra, hogy ezen „utolsó út” kapcsán milyen teendők hárulnak a gyászolókra.
Az elhalálozást követő tennivalók

Lakáson történő elhalálozás esetén értesíteni kell a házi-, illetve ügyeletes orvost, hogy a halottvizsgálatot elvégezze. Az elhunyt elszállításáról az orvos intézkedik. Kórházi elhalálozás esetén a Halottvizsgálati Bizonyítványt, a Jegyzőkönyv haláleset bejelentéséről című nyomtatványt, valamint a Halálozási lapot a kórházi felvételi iroda állítja ki, és adja át a hozzátartozónak. A munkahelyen, közterületen, közúti járművön történő elhalálozást jelenteni kell a rendőri szerveknek. Ezen elhunytak elszállítására, a BRFK Életvédelmi csoportjának rendelkezésére, napi huszonnégy órás rendőrségi halottszállítási csoport áll készenlétben. Ha magyar állampolgár halálozik el külföldön, vagy külföldi állampolgár halálozik el Magyarországon, a szállításról és temetésről a temetkezési vállalatok nemzetközi ügyintézői gondoskodnak.

A temetés megrendeléséhez szükséges okmányok

Amennyiben még nem történt meg a halotti anyakönyvezés, akkor a következő okiratok szükségesek: halottvizsgálati bizonyítvány, születési anyakönyvi kivonat, kórházi elhalálozás esetén halálozási lap és jegyzőkönyv a haláleset bejelentéséről, személyi igazolvány vagy személyazonosító igazolvány, lakcímet igazoló hatósági igazolvány, érvényes útlevél, kártya alakú jogosítvány. Ha az elhunyt családi állapota házas, házassági anyakönyvi kivonatra; ha özvegy, az elhunyt házastárs halotti anyakönyvi kivonatára; ha pedig elvált, a válást igazoló okiratra is szükség van. Hagyományos sírhelybe történő rátemetés, illetve sírboltba történő koporsós temetés esetén az ÁNTSZ sírnyitási engedélyéhez 1500 forintos illetékbélyeg szükséges. Lakáson történő elhalálozás esetén a hamvasztási engedélyt az elhunyt lakhelye szerint illetékes ÁNTSZ adja meg. A jelzett okmányok birtokában kereshetők fel a temetkezési vállalatok irodái, ahol a kívánt temetési szolgáltatás megrendelhető. A gyászolók dolgát megkönnyítendő, a temetkezési vállalatok vállalják a halotti anyakönyvi kivonat és a sír-, illetve kriptanyitási engedély beszerzését.

A temetés lebonyolítása

A temetés módjai
Temetni - ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik - hagyományos módon koporsóban (koporsós temetés), hamvasztás esetén az urnába helyezett hamvak eltemetése, illetve elhelyezése, szétszórása útján lehet. A temetés történhet világi vagy egyházi szertartás szerint . A világi temetés szertartásrendjét az eltemettetők határozzák meg. Az egyházi temetés az egyházak hitéleti tevékenységének, vallási szokásainak tiszteletben tartásával történik. Az eltemetés módjára és helyére nézve az elhunyt életében tett rendelkezése az irányadó, amennyiben ez nem ró az eltemettető személyére aránytalanul nagy terhet. Ha az elhunyt korábban nem határozta meg a temetés módját és helyét, akkor ezt az határozza meg, aki az eltemettetésről gondoskodik. Fontos tudni, hogy a temetés csak hamvasztás nélkül lehetséges abban az esetben, ha a temetésről több személy gondoskodik, és ők nem tudnak megállapodni a temetés módjáról. (Forrás: magyarorszag.hu)
A gyászolóknak gondoskodniuk kell egyházi vagy világi szertartás lebonyolításáról: ehhez kérhetnek énekeseket, versmondókat, búcsúztató beszédet, zenét, fényképészt. El kell dönteniük, koporsós vagy hamvasztásos temetést kérnek-e - illetve kért-e végrendeletében az elhunyt -, és ki kell választaniuk a megfelelő koporsót, illetve urnát. Gondoskodniuk kell a halott elszállításáról az elhalálozás helyszínéről a templomba, illetve onnan a temetőbe. Időpontot kell egyeztetniük az egyházzal, gyászjelentéseket készíttetniük, ki kell választaniuk és megrendelniük a koszorúkat, sírcsokrokat, koporsó-, illetve urnadíszeket és a ravatalozó díszítését, illetve sírkövet faragtatniuk. Egyes sírkertekben emlékharangot is lehet vásárolni, melyre az elhunyt nevét gravírozzák. A halotti torról is gondoskodniuk kell: helyet, menüt választani, a termet feldíszíteni, személyzetet fogadni. Végezetül pedig, a későbbiekben rendben kell tartaniuk a sírt. A temetkezési vállalatok az előbb említett teendőket leveszik a gyászolók válláról - de mindezért cserébe sajnos kiveszik azok vagyonát a pénztárcájukból.

Előrelátás: a későbbi költségek biztosítása

Aki előre szeretne gondoskodni arról, hogy elhalálozása esetén családjának ne kelljen az anyagiakkal foglalkoznia, köthet biztosítást. Negyven és hetvenöt éves kor között köthető egy meghatározott értékű szerződés, melynek díja havi részletekben fizethető. Elhalálozás esetén a meghatalmazott a szerződésben lefektetett teljes összeget megkapja. Egyik temetkezési intézetnél előtakarékossági szerződés köthető: a szerződés megkötésekor az érvényben lévő áraikon kiszámítják a kívánt szolgáltatás összegét, melyet be lehet fizetni egy összegben vagy részletfizetéssel. Előleget kell fizetni, mely hagyományos temetés esetén 85.000,- Ft és 8.500,- Ft bonyolítási díj, hamvasztásos temetés esetén 59.000,- Ft és 5.900,- Ft bonyolítási díj, szórásos temetés esetén 55.000,- Ft és 5.500,- Ft bonyolítási díj. A szerződésben keretösszegként rögzített szolgáltatás díja és az előleg összege közötti különbséget részletfizetéssel lehet törleszteni a szerződő fél igénye és anyagi lehetősége szerint, de a törlesztési részlet nem lehet kevesebb, mint 5.000,- Ft. A befizetett összeget kamatozó bankszámlán helyezik el, és a kamatokkal növelt összeget teljes egészében a szerződés alanyának kegyeleti szolgáltatására fordítják.

Mi mennyibe kerül?

Aki nem gondoskodik előre az elhalálozása esetén felmerülő költségekről, családjára hárul a feladat, hogy az esemény bekövetkezte után a pénzt előteremtse. Arról, hogy mekkora pontosan ez az összeg, egy temetkezési vállalat munkatársát kérdeztük:

Általában egy ember két-háromhavi fizetésébe kerül manapság egy temetés. Mióta temetkezés van a világon, ennyibe kerül. Húsz éve körülbelül tizenkétezer forint volt, manapság pedig háromszázezer forint körül mozog. Természetesen ez az egyéni igényeknek megfelelően változik - tudtuk meg a vállalat munkatársától, aki a temetés egyes elemeinek - koporsó, sírkő - áráról telefonon nem kívánt nyilatkozni; így utánanéztem egy kegytárgy- és egy koszorúkészítő cég honlapján, miért mennyit kell fizetnünk.

Koporsó

Egy tölgyfakoporsó ára húsz-huszonháromezer forint között mozog, attól függően, hogy natúr, arany, antikolt, keskeny- vagy szélesléces, illetve árnyalt változatot választunk-e. A műbőrös koporsó tizenöt-tizenkilencezer, a fehér huszonkét-huszonötezer, a szociális (azaz kispénzűek számára ajánlott) tizenegy-tizenötezer, a hamvasztókoporsó öt-hatezer, a gyermekkoporsó nyolc-tizennyolcezer, a laminált koporsó tizennyolc-húszezer forintba kerül. A koporsóaljért hét-nyolcezer, az extra méretű aljért pedig tízezer forintot kell fizetni. A honlapon „nyári akciós árlistát” is találtam, ami elég morbid: ezek szerint nyáron olcsóbb meghalni.

Sírkő, fejfa, sírkereszt

A sírkereszt és a fejfa egy-kétezer forintba kerül. A sírkő ára az anyaga, mérete, a ráírandó betűk mennyisége és a kiegészítők mellett attól függ, hogy fedlappal vagy anélkül készül-e. Egy egyszemélyes sírkő száz-háromszázezer, a kétszemélyes százötven-ötszázezer forintba kerül - az urnasír körülbelül feleennyibe.

Koszorú

A sírcsokrok hét-tízezer, a kisebb koszorúk tizenöt-húszezer, a nagyobbak húsz-harmincezer forintba kerülnek.

Egyszóval, drága minden. Úgyhogy inkább próbáljunk nem meghalni, ha egy mód van rá.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Belföld témában
Ön megbuktatná a Fidesz-kormányt?
Igen
Nem
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását