Lear király a szegedi Kisszínházban

A Kossuth-díjas rendező a MTI-nek elmondta: annak ellenére választotta Vörösmarty szövegét, hogy az összetett, 150 éves nyelvezet a mai közönség és az előadás közé gyakran falat húz. Nem minden szó pottyan ugyanis a néző ölébe, és manapság a rövid, könnyen érthető és fogyasztható gondolatokhoz szokott a közönség – mutatott rá Zsótér Sándor.

A szegedi Kisszínházban rendhagyó, kétemeletes díszletben láthatják a nézők Lear király történetét. Az alsó részen egy harmadosztályú büfé van, a felső rész pedig egy kilátó.
Az egész egy tákolmány, csakúgy mint Lear birodalma, amely talán egy családi Bt.-hez hasonlít leginkább, a maga zavaros és kusza jogviszonyaival – fogalmazott a rendező.

Hozzátette: Learnek komoly problémája van az étkezéssel, valamint a házból való "kiszorítottsággal, kitépettséggel". A díszlettel ezeket a gondokat akarja láttatni a tervező, Ambrus Mária.

A darab legérdekesebb momentuma azonban az, hogy a király két idősebbik lányát férfi színészek alakítják, férjeiket pedig színésznők. Zsótér Sándor ugyanis – mint mondta – úgy látta: gyakran fúriaként jelennek meg Lear lányai, akik mellett nem kaphat elég hangsúlyt a szenilis, szeszélyes, gyakran kibírhatatlan öregember megmaradt méltósága. Ezt a férfi szereplők – Pataki Ferenc, illetve Harsányi Attila – jobban be tudják mutatni – vélekedett Zsótér Sándor.

A címszereplőt Király Levente személyesíti meg. A rendező elmondása szerint a választás azért esett a Nemzet Színészére, mert korábban Szegeden már több előadást készítettek el együtt. "Egyszerűen szeretem nézni, ahogy dolgozik" – tette hozzá.

A rendező szerint céljuk egy fordulatos történet bemutatása, melyben egy szenilis öregember mindenki szerint megőrül, közben azonban egyre tisztábban kezdi látni a világot.