A vélemény gyülekezete

Mi a gyülekezési jog, miért fontos, és Magyarországon hogyan szabályozzák?

Szikinger István alkotmányjogász: Magyarországon a gyülekezési jog egy olyan szabadságjog, amit az állam csak nagyon szűk körben korlátozhat. Ezért nem kell engedély a gyűlésekhez. A gyülekezési jog hatálya alá tartoznak azon a rendezvények, amelyen az együtt jelenlévő személyek véleményt alkotnak, vagy véleményt nyilvánítanak. Ehhez nyilván legalább három személy szűkséges. 1989-ben szabályozták, a ’89 évi 3-as törvénnyel. Azóta abban igazán jelentős változások nem következtek be. Tehát, ha valaki gyűlést akar rendezni, akkor azt három nappal előtte be kell jelenteni, és a rendőrség megtilthatja. Sokan elfelejtik, vagy nem figyelnek rá, még a jogalkalmazók is, tehát a rendőrség nem tilthat be rendezvényt, csak annak a bejelentésben megjelölt helyen, vagy időben való megtartását.

Milyen szabályozás alá esnek a spontán tüntetések?

Sz.I.: Spontán tüntetések nincsenek, azokat feloszlatják. Viszont Magyarországot a strasbourgi bíróság elmarasztalta az un. Bukta és társai ügyben. Ugye kétféle „spontán” tüntetés van, az egyik amelyik valóban spontán, amelyet nem szerveznek, a másik amelyet szerveznek, csak nincs elég idő a bejelentésére, mert valamely jogos, vagy jogtalan felháborodás után nincs idő arra, hogy kivárják a három napot. A német alkotmánybíróság mindkét esetre azt mondta – noha a szabályozás ott is ugyanolyan mint nálunk – hogy, ezek amennyiben más jogszabályokba érdemileg nem ütköznek, mások jogaiba nem ütköznek, bűncselekményt vagy arra felhívást nem követnek el, nem tekinthetők törvényellenesnek. Lényegében ugyanezt mondta ki az emberi jogok európai bírósága Magyarországra vonatkozóan.

Hogyan értékeli a gyülekezési törvény olyan változását, ami egyértelműbbé tette a "közlekedés aránytalan sérelme" passzust?

Sz.I.: Lényegében ugyanaz, az új megfogalmazás szerint "amennyiben a közlekedés más útvonalon nem biztosítható". Ezenkívül ha képviseleti szerv vagy bíróság munkáját nem akadályozza. Ami azért baj, mert ha valaki bejelenti, hogy holnap egy népirtásra felbujtó rendezvényt akar tartani, akkor azt nem lehet előzetesen betiltani, viszont az elkezdése utána azonnal fel kell oszlatni. Ez nem egy normális szabályozás. Mint ahogy az se normális szabályozás, ahogy azt az európai emberi jogi bíróság kimondta, hogy ha valamit nem jelentenek be azért oszlatják fel. Ezek aránytalan beavatkozások, sértik a gyülekezés emberi jogát.

A tavalyi események után merült fel hangsúlyosabban, a mikor mellett a hogyan kérdése. Hogyan oszlathat fel a rendőrség egy gyűlést ami nem engedélyezett?

Sz.I.: Ugyan egy rendeletben úgy szerepel, hogy a rendőrségnek meg kell határozni a terület elhagyásának irányát, ha én egy jogellenes rendezvényen vagyok, és a felszólításnak eleget téve, jogkövető magatartást tanúsítva azt elhagyom akkor ahhoz senkinek semmi köze, hogy én merre megyek. Nehogy már a rendőrség mondja meg, hogy merre menjek haza. Mondjuk, ez nem egy akkora alkotmányos probléma, tekinthetjük egyfajta figyelem felkeltő felhívásnak, hogy arrafelé menjünk ahol nincs nagyobb tumultus vagy zavargás. Az oszlatás az kicsit nagyobb gond. Amikor a törvényt meghozták az egy kicsit darabosra sikerült. Tehát ma nem tudja a rendőrség megcsinálni azt, hogy nem oszlatja fel – vagy legalábbis nem lehet jogszerűen, mégis csinálják – csak levideózza azokat akik renitenskednek és azután feljelenti őket. Ugyanúgy jogellenes, hogy egyeseket kikapnak a tömegből, ha jogellenes a rendezvény de magát a rendezvényt nem oszlatják fel. Tehát ma az a rendőrség válasza a jogellenességre, akár formai akár tartalmi az, hogy fel kell oszlatni. Az oszlatás menete az, hogy felszólítják a tömeget, hogy oszoljon fel, és ha az nem teszi akkor kényszerítő eszközöket alkalmazhat. Ez gumilövedékkel már nem történhet, minden más eszközzel, vízágyúval, elektromos eszközökkel, lovakkal igen. A rendőrség sajnos azt is elfelejti – én ezt annak idején tanultam – hogy az oszlatás un. oszlató ékkel történik. Tehát ami tavaly történt az minden volt, csak nem oszlatás. Az oszlatás az, hogy az egységes tömeget meg kell bontani. Ami a Blaha Lujza téren történt, amikor felálltak egymással szemben az nem volt az.

@@
Mi a Társaság a Szabadságjogokért álláspontja a gyülekezési törvény újragondolásáról?

Dénes Balázs a TASZ elnöke: A gyülekezési jog a politikai szabadságjogok egyik legfontosabbika, azt jelenti hogy az állampolgároknak joguk van a közterületeken is hangoztatni a véleményüket. Magyarországon a demokratikus átmenet után lefektetett ’89-es alapjogok között találhatjuk a gyülekezési törvényt. Kétharmados jogszabály amivel a jogalkotó azt nyilvánítja ki, hogy ez olyan fontos jogszabály amiről nem szeretné, ha azt egyszerű kormánytöbbséggel lehetne ízéről-izére megváltoztatni. Ez a sajátossága most különös jelentőséget is nyer, mert hiába merült fel a kormánypártokban többször, hogy a gyülekezési törvényt módosítani kívánnák, ha az ellenzék a jelenlegi felállás szerint ehhez nem adja a hozzájárulását. Sokszor felmerül valamilyen utcai balhé után, hogy a gyülekezési joggal gond lenne. Mi azt gondoljuk, hogy a gyülekezési törvény mintegy 15 évig nagyon jól megállta a helyét. A gondok valójában akkor kezdődtek a gyülekezési joggal a mi álláspontunk szerint amikor 2002-2003 környékén az akkori szocialista kormányzat elkezdte megszorító módon értelmezni a gyülekezési jogot. És a rendőrség, mint az állam része számos esetben hozott súlyosan jogsértő határozatokat. Gondolok itt a béketüntetésékkel kapcsolatos problémákra, vagy a Tibetet támogató tüntetésekre. A legeklatánsabb példája az amikor 2004 májusában a rendőrség egy hatályon kívül helyezett jogszabályra hivatkozott egy tüntetés betiltásánál.
Ez volt az a változtatás amikor a „közlekedés aránytalan sérelmével járó” formulát felváltotta a törvényben a „közlekedés más úton nem biztosítható”. Ez egy fontos különbség, és a változást az uniós csatlakozás tette szűkségessé. A tavaly őszi események után ismét felmerült, hogy a jogszabályon szigorítani kéne. Szerintünk ez nincs így, a gyülekezési törvény jó. TASZ álláspontja szerint egyetlen egy pont van amin lehetne változtatni – ezt régóta mondjuk, nem csak tavaly óta – ez pedig az un. spontán gyülekezés kérdése. Lehetnek olyan élethelyzetek amikor az emberektől nem lehet elvárni, hogy az emberek a véleménynyilvánításukkal három napot várjanak. Ilyen az öszödi beszéd nyilvánosságra kerülése. Nem sikerült átvinni a gyülekezési törvény módosítását, mert kétharmados és az ellenzékkel nem lehet megegyezni. A fővárosi önkormányzat közgyűlése fogadott el olyan jogszabályokat, melyek a gyülekezési jogot súlyosan korlátozták, ez lett volna a színpad és hangosítás rendelet. Miközben az alkotmányos alapjogokra vonatkozó szabályozást csak törvény tartalmazhat, ez pedig egy önkormányzati rendelet volt. Ha megfelelő jogforrási szinten szabályozták volna még akkor is alkotmányba ütköző lett volna, mert az kimondja, hogy alkotmányos alapjog lényegi tartalmát még törvény se korlátozhatja. Mert az, hogy egy több száz fős rendezvényen fel lehet állni egy színpadra, vagy lehet e megafonba beszélni a gyülekezési jog lényeges tartalmával függ össze. Ezért is támadtuk meg az alkotmánybíróságon, amely gyorsan döntést hozva mindenben helyt adott az álláspontunknak, és hatályon kívül helyezte a jogszabályt. Mi azt látjuk, hogy nem a törvénnyel van gond, hanem a rendőrséggel és a törvény alkalmazásával. A törvény úgy jó ahogy van, illetve bele lehetne venni a spontán gyülekezéshez való jogot.

Mi a véleményük a mezőgazdasági vontatóval behajtani tilos táblák kihelyezéséről, ami szintén abba a sorba illeszkedett, ami a gyülekezési törvény megkerülésével igyekezett gátját szabni a tüntetéseknek, sejthetően aktuálpolitikai okokból?

D.B.: Én azt gondolom, hogy egy kevésbé elegáns módszer. Ugyanakkor nem vagyok benne biztos, hogy alkotmányellenes is lenne.

Időbeni korlátot, vagy más formai korlátozást elfogadhatónak tartanak?

D.B.: Nem egyáltalán nem. A TASZ a gyülekezési törvény minden olyan jellegű módosítását elutasítja, ami azt szabályozná, hogy milyen formában lehet élni a vélemény nyilvánítás jogával. Így az időbeni korlát bevezetését is.

Milyen állásponton vannak a tömegoszlatás kapcsán felmerült kérdésekben?
Különösen a kényszerítő eszközök használatához kapcsolódókban.

D.B.: Tömegoszlatásra mint jogintézményre egy demokratikus államban is szűkség van. Probléma itt sem a jogszabállyal volt, hanem azzal ahogy gyakorlatban ezt az oszlatást végezték. Azt mi nagy megelégedéssel nyugtáztuk, hogy a gumilövedék az új rendőrségi törvény értelmében már nem alkalmazható tömegoszlatás során.
@@
Elégedett a jelenlegi gyülekezési törvénnyel, vagy változtatást tart szükségesnek?

Bárándy Péter, a Medgyessy-kormány igazságügy-minisztere: A három nappal előbbre szóló bejelentési kötelezettség nyilvánvalóan eltúlzott, viszont ennek az az ellenpontja, hogy ami nincs bejelentve az szabálytalan, feloszlatandó. Az én szememben ez a kettő összefügg. Akceptálni kell, hogy a három nap az túl hosszú, mert nagyon sokszor olyan dolog ellen kell, vagy indokolt tüntetni ami három nap halasztást nem tűr. Másrészt viszont tudomásul kell venni, hogy ami nem tudomásul vett, az feloszlatandó.

Ebben elképzel valamilyen időkorlátot? Egy órával a rendezvény előtt? Vagy ha napközben jelentik be akkor aznap este már megtartható?

B.P.: Ez nagyon helyes kérdés. Nyilvánvalóan elegendő időt kell hagyni arra, hogy a rendőrség felderíthesse a tüntetésről, hogy az az alkotmányosság keretei között marad, hogy az a helyszín nem foglalt, tehát néhány óra biztos kell. Én azt gondolom, hogy ez már rendőrszakmai kérdés, hogy körülbelül mennyire körvonalazható.

Milyen kritériumokat tart elképzelhetőnek, ami alapján a rendőrség vagy tudomásul vesz egy rendezvényt, vagy nem?

B.P.: Én azt gondolom, hogy nem egyedül a közlekedés akadályozása az egyetlen olyan dolog ami egyes helyszínen a tüntetést indokolatlanná teszi. Ezt át kell gondolni, és ki kell egészíteni. Fel szokott merülni, hogy szabad e akadályozni egy-egy államhatalmi, vagy igazságszolgáltatási szerv működését. Én nem tartom szerencsésnek, hogy az egyetlen indok a közlekedés akadályozása, azt viszont ilyen elasztikusan kezelik. Ez lehet, hogy azt az érzetet kelti az olvasóban, hogy ki akarom terjeszteni az akadályok rendszerét, ez ellen én nem is tiltakoznék, de ugyanakkor ellenőrizhetőbbé is tenném.

Az akadályok rendszerében elképzelhetőnek tartja a színpadállítás és hangosítás engedélyhez kötését? Erre a főváros részéről történt kísérlet.

B.P.: Nem tartom szerencsésnek, ha egy ilyen alapvető emberi jogot a főváros részéről szabályoznak, ennek a helye a gyülekezési törvényben van. Abban viszont nyilvánvalóan helye van a gyülekezésben nem résztvevők nyugalma biztosításának. De az nem megengedhető, hogy egy alsóbb szintű rendelkezésben, jogszabályban találja meg a helyét. Tehát igen, támogatnám. Ennek a határait persze ki kell jelölni, ez nem lesz könnyű. Ha túl szűkre szabom, akkor a gyülekezési jog ellehetetlenítéshez vezet, ha túl tágra akkor a Kossuth téri jelenségekhez.

Az időbeni korlátozást elfogadhatónak tartja, formailag is szabályozná a gyülekezést?

B.P.: Igen. Ez nem a táborverés joga.