Booker-díjat kedden adják át

A Booker-díjat Tom Maschler kiadó kezdeményezésére alapította 1968-ban a Booker élelmiszeripari vállalat, amelynek neve ("Könyvész") ellenére semmi köze a könyvkiadáshoz. Létrehozóját hívták így, aki a 19. században Guyanában alapította meg cukornádat és cukrot termelő-szállító cégét, amely napjainkban is az egyik legnagyobb brit élelmiszer-nagykereskedelmi vállalat. 2002-ben a díj hosszú távú jövőjének biztosítása érdekében létrehozták a díjat felügyelő alapítványt (Booker Prize Foundation), amelynek feladata egyebek között a szponzor kiválasztása, biztosítása. 2002 áprilisában öt évre a Man Group Rt. beruházási és brókercég nyerte el a Booker-díjhoz kapcsolódó szponzori jogokat és kötelességeket, így a díjat jelenleg hivatalosan Man Booker-díjnak nevezik.

A Booker-díj létrehozásának eredendően az volt a célja, hogy az angolszász nyelvterület prózaírói is részesüljenek a francia Goncourt-díjhoz hasonló presztízsű elismerésben. Az eredetileg 21 ezer, ma már 50 ezer font pénzjutalommal és nemzetközi hírnévvel járó kitüntetést Nagy-Britannia, Írország és a Brit Nemzetközösséghez tartozó országok azon állampolgára kaphatja, akinek regényét az adott évben a legjobbnak ítéli a szakmai zsűri. Ennek tagjait a legjobb kritikusok, írók és akadémikusok, valamint közismert személyiségek közül választja ki a nemzeti könyvtársaság.
A jelölések után augusztusra összeáll egy ún. "hosszú lista" (longlist), amelyre az idén 13 könyv került a 110 versenyműből. Ennek megrostálása után szeptemberre alakul ki a rövid lista" (shortlist), s az ide bejutott 6 pályamű közül választják ki októberben a nyertes alkotást. Az elismerés sokkal többet jelent, mint a vele járó pénzdíj: a nyertes mellett a díjazásra kiválasztott művek forgalma többszörösére ugrik a Booker-díj odaítélése után.

A Booker-díjat első ízben 1969-ben adták át (P.H. Newby kapta Something to Answer című művéért), s a későbbiek során olyan szerzők nyerték el, mint Nadine Gordimer, Kingsley Amis, Salman Rushdie, Margaret Atwood, Iris Murdoch, William Golding vagy Ian McEwan. A tavalyi nyertes az eddigi legfiatalabb női kitüntetettként az indiai születésű Kiran Desai lett The Inheritance of Loss című regényével.

Érdekesség, hogy eddig ketten kapták meg a díjat két ízben is: a dél-afrikai J. M. Coetzee (1983 és 1999), valamint az ausztráliai Peter Carey (1988 és 2001). A Nagy-Britanniában élő indiai származású Salman Rushdie 1981-ben kapott Bookert Az éjféli gyermekek (Midnight,s Children) című könyvéért, majd a díj alapításának 25. évfordulóján, 1993-ban – amikor az addig nyertes művek versenyeztek egymással -, ez a mű kapta a Bookerek Bookerét ("Booker of Bookers").
A Booker-díjhoz három másik irodalmi elismerés is kapcsolódik: 1991 óta létezik a díj orosz változata, 2000-ben indították a The Caine Prize for African Writing elismerést, amelyet afrikai írók kapnak egy angolul publikált, az afrikai kultúrát tükröző rövid történetükért. 2005 júniusában osztották ki első alkalommal az újonnan alapított, s 60 ezer fonttal járó Nemzetközi Man Booker-díjat, amelyet kétévente ítélnek oda a világ legjobb kortárs íróinak, akiknek műve angol nyelven megjelent. Az első kitüntetett – életműve elismeréseként – a Franciaországban élő albán költő és regényíró, Ismail Kadare lett.