Egy a Szász ellen

Az erdélyi uniós választási kampány érdekes fordulatot vett a napokban azáltal, hogy a Fidesz bejelentette a független jelöltként induló Tőkés László támogatását, és az SZDSZ erre reagálva az RMDSZ segítésére szánta el magát. Közben a Szász Jenő vezette Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) is nyilvánosságra hozta: összegyűjtötték a pártalapításhoz szükséges aláírásokat, ami új helyzetet eredményezett. Ennek megértéséhez érdemes áttekinteni az erdélyi magyar politikai szféra történetét.

Magyar párt a diktatúra romjain

A Ceauşescu-érában nem volt lehetősége a magyar közösségnek az önálló politikai érdekképviseletre, ám amint kitört a romániai forradalom, felmerült a pártalapítás gondolata. Így jött létre 1989. december 25-én a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Domokos Géza író elnökletével. Már a megalakulás pillanatában komoly viták dúltak a formáció nevét, és politikai irányultságát illetően. A szervezet belső erővonalai azonban csak az 1990-es Nagyváradi Kongresszuson rajzolódtak ki, sokan ekkora vezetik vissza az erdélyi magyar politikai színtér megosztottságát.

Ezen a konferencián ugyanis a párt alapszabály-módosításai mellett az RMDSZ önmeghatározása is élénk disputát eredményezett. „A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a romániai magyarság közképviseleti és érdekvédelmi szervezete, amely összefogja a társadalmi önszerveződés különböző formáit" – hangzott a végső állásfoglalás. Emellett Tőkés László tiszteletbeli elnökké választását fogadta el a küldöttgyűlés, bár nem egységes támogatással.

A később lezajlott Vásárhelyi Kongresszuson az is világossá vált, hogy a Szövetségen belül két platform van kialakulóban. Az egyik oldalon a múlt rendszerben esetenként állami tisztségeket vállaló, mérsékeltebb beállítottságú idősebbek álltak, míg velük szemben jelentkezett egy főként fiatalok alkotta tábor, akik radikálisabb nemzeti érdekképviseletet szorgalmaztak. Ők a kisebbségi önrendelkezés eléréséhez a komolyabb politikai konfrontációt is vállalták.

Itt azonban a konzervatív szemlélet győzött, így a kongresszuson írásba foglalták, hogy: „(Az RMDSZ) Politikai és világnézeti szempontból platformszabadságot biztosít a különböző pártoknak és más tagszervezeteknek, de egyértelműen elhatárolja magát minden olyan megnyilvánulástól, amely sértené, kétségbe vonná vagy veszélyeztetné Románia szuverenitását és területi épségét.” Ez a határozat kimondta ugyan a belső demokráciát, és a különféle csoportosulások létjogát a párton belül, ám ugyanakkor hivatkozási alapul szolgált a Domokos-féle vezetésnek az autonómiatörekvések megtorpedózására.

Markó markában

Eme szervezeti kétarcúság nem változott 1993-tól sem, amikor Markó Béla vette át az elnöki tisztséget. A területi autonómia helyett Frunda György javaslatára közigazgatási autonómiát tűzték zászlójukra, és a kompromisszumos politizálás eredményeképp 1996-os választás után a kormánykoalícióba is bekerültek. Kibővítették a küldetésnyilatkozatot is: "felvállaljuk közösségi jogsérelmeink orvoslását, nevezetesen az 1989. decemberi események, illetve az 1990. márciusi magyarellenes pogrom után igazságtalanul meghurcoltak, valamint politikai számûzetésbe kényszeríttettek jogi és erkölcsi rehabilitálása végett indított küzdelmet."

A kormányzati szerepvállalás felerősítette a kritikus hangokat, sokan kifogásolták, hogy a hatalmon maradás érdekében az RMDSZ nem meri elég határozottan képviselni a kisebbség ügyeit. A 2000-es voksolások után a Szövetség az SZDP-kormányt kívülről támogatta, egészen 2004-ig, amikor újra hatalomra kerültek. Sőt, Markó Béla, Winkler Gyula, Borbély László és Korodi Attila személyében miniszert is delegálhattak a kormányba.

Az RMDSZ a látszólagos sikerek ellenére tovább hasadt, főleg, hogy a párt merev struktúráját és Markót egyre keményebben bíráló tiszteletbeli elnök, Tőkés László is kénytelen volt elhagyni a szervezetet a 2003-as szatmárnémeti kongresszus döntése érdekében. Időközben vita tárgya lett az RMDSZ kommunikációja, és tisztújítási mechanizmusa is, hiszen sokan úgy érezték: Markóék bebetonozták magukat a csúcsvezetésbe.

A párt működését is érték támadások belülről, Antal Árpád, háromszéki parlamenti képviselő például az autonómiatörekvések felgyorsulását szorgalmazta, Jakab István volt pénzügyi államtitkár pedig a RMDSZ döntéshozatalának átláthatatlanságát kritizálta. Többen az RMDSZ románok felé való nyitottságát kérték számon, bár nyilvánvaló volt, hogy a román lakosság érdekképviselete és a székelyföldi autonómia terve nehezen békéltethető össze.
@@
A nemzetközi helyzet fokozódik

Akadtak azonban olyanok is, akik nem vártak a belső reformra: Tőkés László kizárása után életre hívta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot. 2002-ben hasonló okokból jött létre az RMDSZ-től független Magyar Polgári Szövetség is, amelyet Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere alapított. Ők már alapszabályukba foglalták az autonómia gondolatát, és folyamatosan bírálták az RMDSZ kormányzati szerepét.

Az események idén gyorsultak fel igazán, amikor Traian Băsescu államelnököt felfüggesztette az alkotmánybíróság, és a sorsáról kiírt népszavazási kampányban az RMDSZ az elnök menesztéséért lobbizott, mint utóbb kiderült, sikertelenül. Markóék belátták a kommunikációs hibát, és felülvizsgálták korábbi álláspontjukat, ám a lavina gördült tovább. Tőkés bejelentette önálló indulását az európai parlamenti választásokon, hisz egyéni jelöltként a szavazatok mindössze 3%-át kell begyűjtenie a pártoknak előírt 5% helyett.

Fokozza a konfliktust, hogy miután a Szövetség prominensei hiába tárgyaltak a közös listáról a püspökkel, a Fidesz is bejelentette Tőkés támogatását. Erre reagálva Szent-Iványi István kijelentette: az SZDSZ mindent segítséget megad Markóéknak az uniós vokskampányban. A politikus erről így nyilatkozott a Transindex hírportálnak: „Sajnálatosnak tartom a Tőkés-Markó vitát, mert megosztja az RMDSZ-t és az erdélyi magyarságot. Politikai felfogásomhoz Markó Béla lényegesen közelebb áll, mint Tőkés László. Az RMDSZ legitim vezetését tekintjük partnernek.”

Az MPSZ ezzel párhuzamosan aláírásokat gyűjtött a párttá alakulás érdekében, és a napokban közzé is tették: sikerült összeszedniük a 27.000 kézjegyet, így megkezdődhet a hivatalos bejegyzés. Kérdéses azonban, hogy mennyiben szolgálja az erdélyi közösség érdekeit az amúgy is fogyatkozó magyarság politikai megosztása. Vagy a szabad választás lehetősége inkább pozitívan hat a kisebbségre? Erről kérdeztük Szász Jenőt, az MPSZ elnökét.

Elnök Úr! Nem gondolja, hogy az MPSZ párttá alakulása kettészakíthatja az amúgy is szűk erdélyi magyar politikai erőteret?

Egy családban, ha több gyerek van, akkor az örökséget nem az elsőszülött kapja egyedül, hanem a testvérek között igazságosan szétosztják. A demokrácia alaptétele a politikai pluralizmus. Ha ez nincs, akkor nem beszélhetünk szabadságról. Mi itt 1989 decemberében, önök pedig odahaza a rendszerváltást azért bonyolították le, hogy az egypártrendszer helyett a politikai pluralizmussal szabadságot teremtsenek. Ezt a 18 évnyi lemaradást szeretné pótolni az MPSZ. A politikai egypártrendszer és monopólium helyett a választás szabadságára van szüksége egy egészséges társadalomnak.

Mikorra várható a Szövetség hivatalos bejegyzése?

Bemutattuk az aláírásokat, ezáltal egy igen szigorú párttörtvényt teljesítettünk, hiszen mind a 18 megyéből és Bukarestből kellett gyűjtenünk őket. A Kárpátokon túli területeken akadtak szerencsére olyan román ajkú emberek, akik felfogták az ügy lényegét, és segítettek nekünk a gyűjtés megszervezésében.

Mikor lépnek a romániai politikai élet porondjára, mikor lehet először voksolni önökre?

Jövőév folyamán lesznek az önkormányzati választások, ott már remélhetőleg jogerősen is politikai szereplőkként léphetünk fel. Létjogosultságunkat minél több szavazat begyűjtésével kívánjuk igazolni.

Milyen reményekre jogosítja fel önöket a szervezet támogatottsága?

Nézze, mi nem arra törekszünk, hogy az RMDSZ ne legyen. Minden szavazatot, amit kapunk, sikerként fogunk elkönyvelni. Úgy vélem ugyanakkor, hogy számottevő támogatottságot fogunk tudni majd felmutatni. S nemcsak a Székelyföldön, hanem minden más régióban is, ahol élnek magyarok. Meg kell jelennünk mindenütt. Ennek előkészítése azonban rengeteg energiát és időt igényel, így türelmet kérek az erdélyi magyaroktól. Hónapok szükségesek ahhoz, hogy minden megyébe és településre eljussunk alapszervezetek hozva létre.

Az SZDSZ bejelentette, hogy támogatja az RMDSZ uniós választási kampányát. Az MPSZ milyen álláspontot képvisel a kampányban?

Az európai parlamenti választások esetében úgy láttuk, hogy a leghitelesebb, legmarkánsabb, az erdélyi magyarságot legjobban integrálni tudó személyiség Tőkés László főtisztelendő úr, ezért oroszlánrészt vállaltunk a kampányában. Úgy véljük, könnyebb neki a 3%-ot elérnie, mint az RMDSZ-nek az 5%-ot. Vele a leghitelesebb követünket küldhetjük Brüsszelbe.

Kikkel tud együttműködni az MPSZ?

Elsősorban azokkal a szervezetekkel rokonszenvezünk, amelyek hasonló értékrendet vallanak mint mi. Más dolog a politikai szimpátia és más a politikai pragmatizmus. Ez utóbbi azt mondatja velünk, hogy valamennyi demokratikus politikai párttal kapcsolatot kell építenünk, és így is fogunk tenni.

Román részről milyen az MPSZ megítélése? Miképp viszonyulnak a román pártok ahhoz, hogy az MPSZ párttá alakulásával nemcsak az RMDSZ fogja képviselni a magyar érdekeket?

A román politikai szereplők közül a nacionalista szervezetek az érdeke az, hogy olyan párt legyen csak a porondon, amelynek a politikai mozgását irányítani tudják, ezért az RMDSZ egyedülléte, politikai monopóliuma kényelmes volt nekik. Az RMDSZ ugyanis nem a saját érdekei szerint járt el, nagyon sokszor alárendelte politikáját a román nacionalista törekvéseknek. Az elmúlt években nem volt markáns, önálló külpolitikájuk sem, pedig milyen nagy lehetőségek szaladtak el a Románia NATO- és EU-csatlakozás miatt! A román politikai szereplők közül a demokratikus beállítottságúak nem vonhatják kétségbe a választás szabadságának a megteremtését.

Mik a tervek a közeljövőben?

Nehéz küldetést vállaltunk, alázat, kitartás, és nagyon sok szorgalom kell ehhez. Az MPSZ most a születésének pillanatában van, még fel kell cseperednünk, hogy a nagypolitika szereplői komolyan vegyenek minket. Célunk az, hogy sokirányú kapcsolatot építsünk ki, és a demokrácia elkötelezett híveként jelenítsünk meg magunkat mind a hazai, mind az anyaországi politikai porondon.

Köszönöm az interjút.