Belföld
Citromdíjasok II.
A történelmi pártok – kisgazdák, szocdemek és kereszténydemokraták – turáni átokkal terhes történetét Nyomasek Bobó fogalmazta meg a legtalálóbban: Konok kunok/szívós szittyák/egymást mindig/kitaszítják. Közkeletű feltételezés, hogy ebben a pá
Ahol szalámiznak ott hullik a forgács
A többszörösen hasadó FKgP törésvonalai némileg komplikáltabbak az MDF vagy a KDNP jobbközép-szélsőjobb mentén való polarizálódásánál. A helyes képlet a következő: jobbközép-szélsőjobb-Torgyán József. Utóbbi politikai karrierista bohóc szerepének kivételével ez mindig is így volt. Az, hogy két kisgazda politikus három pártban ül, csöppet sem nóvum a sajátosan magyar párt történetében.
fogadták el a törvénytelen elnököket a MIÉP-Jobbik a Harmadik Út pártszövetséget támogatták a 2006-os országgyűlési választásokon. Kisgazdák is indultak jelöltekként a szövetség színeiben, és nem vallottak szégyent! Eredményeik a szövetség jelöltjeinek eredményeihez képest átlagosak voltak, vagyis 2 % körüliek. Hozzájárultunk, hogy a szövetség egyedül a parlamenten kívüli pártok közül költségvetési támogatást jelentő 2.2 %-ot ért el. Bízom benne, hogy a MIÉP és a Jobbik nem felejti el a választásokon nyújtott segítségünket, és segíteni fogja talpra állásunkat. Minden részletre nem tértem ki, de úgy gondolom, a lényeget tartalmazza írásom, ez a helyzet kisgazdaügyben.
Forrás: www.fkgp.hu
A két világháború között is több kisgazdapárt virágzott és virágzott el egymás mellett. A Nagyatádi Szabó István-féle kisgazdapártból Bethlen István belépésével alakult a Keresztény Kisgazda-, Földműves és Polgári Párt, amit kímélő módon Egységes pártnak is hívtak. Az onnan kilépők vették fel először a független jelzőt. A két világháború között különböző irányokba szakadtak le újabb formációk a Rassay Károly vezette Függetlenségi Kisgazda-, Földmíves- és Polgári Párt (Rassay-párt) későbbi nevei (liberális, szabadelvű, polgári szabadságpárt) is mutatják irányultságát. Szintén beszédes nevű az FKgP szélsőjobboldali képviselőinek részvételével alakult Keresztény Nemzetiszocialista Párt.
A kisgazdák maradványainak egy része a MIÉP és a Jobbik választási szövetségéhez csatlakozott. Nem előzmények nélkül, gondoljunk G. Nagyné Maczó Ágnesre, vagy a korábbi viták nyomán kiváló Kisgazda Szövetség MIÉP-közeliségére. Eddigre a Kisgazda Polgári Egyesület már felszívódott a Fideszben, Torgyán körül pedig elfogyott a levegő (és a pénz). A 2002-es csúfos szereplés, és a Belgrád rakparti székház eladása után az Országos Nagyválasztmány Réti Miklóst választotta meg elnöknek, akit a Fővárosi Bíróság nem jegyzett be Torgyán doktor helyére a párt jogi képviselőjének. Mire a Fővárosi Ítélőtábla ezt megtette, a volt elnökség simán eltapsolta a párt vagyonát, 200 milliós adósságot hagyva az FKgP-re. Azóta szűnni nem akaró pereskedések jelzik a párton belüli hatalmi harcokat, melynek főszereplői Réti Miklós, Zsikla Győző, Deák József és Hegedűs Péter.
A botrányok idején Torgyánnal szembeforduló Bánk Atilla Magyar Vidék és Polgári Pártjának 2006-ban sikerült országos listát állítania. A párt programjának központjában a vidékfejlesztés állt. Bár a kuplerájok felállítása – nyilván vidéken, oda is kell egy kis GDP – és a halálbüntetés bevezetése egy kissé összezavarja a képet.
Ki a szocdem, én vagy te?
Az 1890-ben ismét megalakult MSZDP újjá is halva született. Attól a párttól, amiben az átigazoló MSZMP-tagok az ’56-ban bebörtönzött szocdemek mellett ülnek, hiába is várnánk harmonikus együttműködést. A nagy öregek, akik a Recsken szerzett élményeikről diskuráltak a taggyűléseken, nem véletlenül támogatták Petrasovits Annát. A szociáldemokráciával szimpatizáló elnökasszony határozottan szembehelyezkedett azzal az állampárttal, amelyik az 1956 október 30-án újjáalakuló SZDP vezetőit, megalkuvásra nem hajlandó tagjait szisztematikusan üldözte. Kéthly Annát száműzetésbe kényszerítette, Kelemen Gyulát letartóztatta. Ez a szembehelyezkedés az MSZDP-be belépő volt MSZMP-tagokat is érintette.
A rászorulóknak lakást.
Tisztességes béreket és megfizethető árakat.
A tudás, a szakértelem, a becsület, a termelőmunka uralmát.
Tőkéseink országépítő munkáját.
Munkát teremtő, létbiztonságot adó szociális piacgazdaságot.
Minden égtáj felé egyenletesen bővülő külkereskedelmet.
Tanult, művelt, tisztességes fiatalokat.
Kapkodás helyett okosan tervezett országépítést.
Gondoskodó, védő államot, erős önkormányzatot.
[…]
A Kereszténydemokrata Párt a gátlástalan erősek kirekesztő politikája következtében a Parlamenten kívül rekedt. Programjával most a politika színterére kíván lépni. Amennyiben a választók akaratából a Parlamentbe jut, úgy adott esetben a kormányt adó párt támogatását elvállalja, amennyiben az programjának megvalósítását biztosítja.
[…]
Célkitűzéseinket szolgáló követeléseink a magyar társadalom törekvéseibe illők. Olyan társadalmi és gazdasági rendet akarunk létrehozni, amelyikben mindenki megtalálja életének értelmét és boldogul. Az emberek védik környezetüket, szeretik hazájukat és becsülik egymást.
Pártunk címerében látható galamb- szimbólum a nemzeti megbékélésre figyelmeztet. Ezért következetesen visszautasítjuk a nemzetet jobb – és baloldalra osztó, az egyik, vagy másik oldalt nemzet – ellenesnek, illetve nemzeten kívülinek bélyegző megnyilvánulásokat, amelyek az országot egy „belső- Trianon” felé taszítják. Hazánk sorsdöntő feladatok előtt áll, amelyeket csak akkor leszünk képesek megoldani, ha a pártpolitikai nézetkülönbségeken túllépve felismerjük közös nemzeti küldetésünket – hitünk és elkötelezettségünk alapján.
Forrás: www.keresztenydemokratapart.hu
A Petrasovits Anna vezette szocdemeket több oldalról is támadták. A nagy baloldali párt helyére egyaránt pályázott az ekkoriban magát szociálliberálisnak meghatározó, Kéthly Anna, Bibó István és Jászi Oszkár "szellemi örökösének" nevező SZDSZ és az MSZMP-ből Nyers Rezső elnökletével alakuló MSZP is. Nyers Rezső előszeretettel hivatkozik szocdem múltjára, kérdéses, hogy azzal mennyire összeegyeztethető az SZDP-nek az MKP általi bekebelezése körüli tüsténkedése (1948-tól több fontos tisztséget töltött be a Rákosi -féle MDP-ben) és a "forradalmi munkás-paraszt kormányban" betöltött szerepe (1957-től KB tag).
A régebben Petrasovits Anna, ma Kapolyi "eocénprogram" László nevével fémjelzett MSZDP-be 1990 után tömegével léptek át volt MSZMP tagok, nem egyszer már az MSZP-ből. Az ő segítségükkel mozdították el Petrasovits Annát és helyezték az elnöki székbe Borbély Endrét. Ezután a korábban kilépő MSZMP-közeliek alapította Független Szociáldemokrata Párt és a Király Zoltán-féle Szociáldemokrata Néppárt egyesült az MSZDP-vel. 1994 óta az a Kapolyi László az elnöke, aki ma az MSZP padsoraiban országgyűlési képviselő. A korábbi KB tag, ipari miniszter ma Magyarország egyik leggazdagabb embere. Vagyonát a rendszerváltozás környékén szerezte, vitatható módon. Egyes feltételezések szerint az 1990 előtt kialakult kapcsolati tőkéje segítette abban, hogy az orosz államadósság fejében áramot importáljon, és a hasznot lefölözze.
Az 1890-ben alakult MSZDP-vel jogfolytonos SZDP (az MSZDP 1939-ben elhagyta az internacionalizmusára utaló "Magyarországi" jelzőt a nevéből, a ’45 utáni koalíciós kormányban részt vevő és az ’56-ban újjáalakuló párt is ezen a néven futott, a ma MSZDP névre hallgató alakulat 1989-ben újként bejegyzett pártnak számít) első vezetőségének zöme a ’45-ös és ’56-os SZDP-nek is tagja volt, a csörték idején Petrasovits Annát támogatták. 1997-ben egyesültek a Kéthly Anna Szociáldemokrata Párttal. Előszeretettel hívják magukat "történelmi" Szociáldemokrata Pártnak.
Szűrös Mátyás az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, volt Moszkvai nagykövet és ideiglenes köztársasági elnök 2003-ban lépett be az SZDP-be egy MSZP-s és egy Új Baloldalos kanyar után. Eleinte örömmel fogadták, mint olyan országos ismertségű baloldali politikust, aki szembefordult az MSZP-vel, de elnöksége nem volt hosszú életű. 2005-ben kitették a szűrét a Thürmer -féle kommunista Munkáspárt felé való tapogatózása és a régi elnökség eltávolítására tett kísérletei miatt. Az SZDP-ben a Fidesz emberének tartják, és egy kalap alá veszik a legnagyobb ellenzéki párt körül legyeskedő volt kommunistákkal, Pozsgay Imrével és Csintalan Sándorral. Utóbbi politikai pályájában szintén volt egy MSZDP-s állomás, az MSZMP után az MSZP és a Hír Tv előtt.
@@
Vallás mentén reped
A KDNP az 1947 utáni legnagyobb ellenzéki pártnak a Barankovics István vezette Demokrata Néppártnak a jogutódjaként alakult 1989-ben. Alapítói a DNP egykori képviselői. A DNP alakulásakor elhatárolódott a két világháború közötti politikai katolicizmustól, keresztény-demokrata, keresztény-szociális programot hirdetett.
1990-1994 között részt vett az Antall- majd Boross-kormányok munkájában. A párt elnöke Surján László töltötte be a Népjóléti miniszter pozícióját. A választási vereség után a Csurka felé húzó Giczy György lett az elnök. Megvalósult a jobbközép-szélsőjobb menti polarizálódás, ami a jobboldali rendszerváltó pártok közül a KDNP-t sem kímélte. A MIÉP-pel összeboruló KDNP-t kizárták az Európai Kereszténydemokrata Unióból. Az asztalt Giczy botrányokkal kísért újraválasztása borította fel. A Fidesz, tartva attól, hogy a jobboldali kis pártok szavazatai elvesznek a süllyesztőben „Polgári Szövetség” néven (itt tűnik fel először a polgári jelző a jobbra sodródó liberális párt szókészletében) összefogást szorgalmazott a szélsőségeseitől megvált MDF, a KDNP és saját maga között. Csurka István ekkor jelentette meg nagyívű összeesküvés-elméletre épülő dolgozatát, amiben Giczyt támogatta a „kozmopolita világerőkkel, az Európai Unió „liberális kijáróemberével” a KDNP-t az EUCD-ből kizáró Wim van Velzennel és a Fidesz-MDF szövetséggel szemben. Az elnökválasztáson Semjén Zsolt volt Giczy kihívója. A MIÉP-esek a mérsékelteket zaklatták a bejárat előtt, többeket nem engedtek be az elnökválasztásra.
A perrel megtámadott elnökválasztás után a vezetés folyamatosan zárta ki a mérsékelteket, és támadta Isépy Tamást.
Egy viharos frakcióülés kizárta a radikális Füzesy Tibort, akit Giczyék követtek. A párt alapszabálya szerint, akit kizárnak a parlamenti frakcióból, vagy kilép onnan, az elveszíti a párttagságát is. A párttagságát vesztett pártelnök kis abszurdja indította el azt a botránysorozatot, ami végül a parlamenti frakció megszűnésével végződött 1997 végén. A mérsékeltek Magyar Kereszténydemokrata Szövetség néven a Fidesz frakcióban foglaltak helyet, Giczy pedig a Torgyán-féle kisgazdákat szólította fel a „kereszténység” védelmére. Azóta eltűnt a politikából.
A szétzilált KDNP elvesztette arcait, homo novusok kerültek a vezetésbe. Bartók Tivadar végül Kupa Mihály Centrumjába evezte a KDNP-t. A Medgyessy-kormány ezt a Volánbusz igazgatótanácsában található előmelegített székkel hálálta meg.
A Legfelsőbb Bíróság visszahelyezte jogaiba a KDNP azon egykori vezetőit akik azóta Fidesz színeiben politizáltak. A 2006-os választáson közös listát állítottak. Batók Tivadar és Giczy György ekkor gründolta a Kereszténydemokrata Pártot (KDP). A KDP jelöltjei között a MIÉP-Kisgazda összefogáson munkálkodó Cseh Sándornak a felesége, azelőtt hol MIÉP-es, hol kisgazda képviselő, mellett megtalálhatjuk Bartók Tivadar kiterjedt rokonságának tagjait, és Giczy Györgyöt is. Batók Tivadar kopogtatócédulái közül több hamisnak bizonyult, de megtalálták közte az MSZP helyi kampányfőnökének az ajánlószelvényét is.
A KDNP Fidesz segítséggel végül mégiscsak parlamenti frakciót alakíthatott. A két párt szövetsége azóta is virul. Semjén Zsolt pártelnök pedig félrehallható megnyilvánulásokkal segíti a liberálisok egyre bizonytalanabb parlamentben maradását.
A Magyar Szocialista Part /MSZP/ és Kapolyi László elsősorban a tőke, és a tőkések érdekeit képviselik. Hiszen a legtöbb tőkés az MSZP-ben vezető vagy tag és nem lehet elvárni egy nagytőkés kormányfőtől és egy nagytőkés Kapolyi Lászlótól,hogy nem a tőkések érdekeit fogjak képviselni a parlamentben. 1998-ban Horn Gyula jelentette ki, hogy az MSZP-SZDSZ-es kormány lerakta a kapitalizmus alapjait. Egy baloldali pártnak nem a kapitalizmus alapjait kell lerakni, hanem a tőke és pénz mindenhatóságát kell korlátozni. Az MSZP a mai napig is támogatja a MÁV, MALÉV, korhazák privatizációját és a Horn kormány privatizálta a stratégiai energia ágazatot, a víz és a közműveket. Az MSZP reszt vett a 3 millió koldus országának megteremtéseben, érzekétlen volt a szociális igazságtalanságok felszámolásában semmit nem tett a szegénység megszüntetésere, és a hajléktanok csökkentésere. Az MSZP utódpart.
A Fidesz bár hangoztatja, nem képviseli a baloldali értekéket, ez inkább választási fogas a részükről. Bar úgy állítják be Szűrös Mátyást, Pozsgay Imrét, Csintalan Sándort volt pártállami vezetőket, mint az MSZP-vel szemben álló baloldali képviselőket, természetesen a gyakorlat mást mutat. Szűrös Mátyás az elmúlt két évben az SZDP-ben bebizonyította, hogy nem szociáldemokrata, inkább a partállam nemzetiségi vagyis a kommunista mozgalom nemzeti baloldalát képviseli Pozsgay Imrével együtt. Csintalan Sándor a mai napig nem számolt el a vagyongyarapodásával, hogy szerezte és igaz-e, hogy többmilliárdos vagyonnal rendelkezik.
A "történelmi" Szociáldemokrata Párt /SZDP/ a jelenlegi MSZP-t ismérvei alapján, nem tekinti szociáldemokrata és baloldali partnak és kész párbeszédre az MSZP-vel, a társadalompolitikai tagozattal, baloldali tömörüléssel a szociáldemokrata eszméről és a baloldali értékekről vitázni.
A "történelmi" Szociáldemokrata Párt készül a 2006-os választásokra és nem kivan a parlamenti partokkal szövetséget kötni.
B u d a p e s t, 2005. szeptember 14.
Sztankovánszki Tibor Bácskai Sándor
Ügyvezető Elnök Főtitkár
Forrás: www.szdp.hu