Ahol jó dolgozni

A Holmes Report elismerése mennyire szól a magyar vállalatnak is, illetve a nemzetközi cégnek?

Teljesen nemzetközi, annyiban szól a magyar vállalatnak, hogy minden európai Porter Novelli irodától bekértek egy nagyon hosszú és bonyolult kérdőívet és annak alapján súlyoztak.

Miért érzik magukat jól az emberek a Porter Novellinél?

Egységesen vonatkozik Madridra, Bernre, Londonra vagy Budapestre, hogy nagy karrierépítési lehetőségek vannak. Nálunk például Budapesten, már réges-rég óta, mielőtt még a Porter Novellihez kerültünk volna (eredetileg Noguchi volt a cég neve, a csatlakozással lett Noguchi Porter Novelli) az volt az alapelv, hogy fiatal emberekkel építjük fel a céget. Olyanokkal akik nálunk tanulják meg a szakmát és jutnak előre nagyon gyorsan, nagyon magasra. Ez a Porter Novellire is igaz.

A bérek mellett, amiknek azért jónak kell lenniük, és nálunk jók is, muszáj hogy ez valamilyen kreatív megítélés alatt történjen. Minden Porter Novelli irodában a munkabér az nem egyszerűen a munkaerő ára vagy a jelenléti díj, hanem nagyon szabályozott munkabérek vannak. Függ attól, hogy ki milyen teljesítményt nyújt, menyire kreatív, vagy mennyire vállalkozó szellemű, vagy mennyire visszahúzódó, mennyire akar csapatmunkában részt venni. Ennek nagyon fontos eleme az is, hogy 360 fokos feedback van, a kollégák egymást értékelik, egymás munkáját és azt jelzik vissza a managment felé. Így nagyjából objektív képünk van, hogy kit mire tartanak a többiek.

A bér mellett nálunk is vannak olyan juttatások, amik nagyon vonzóak. Például fizetjük a továbbtanulást az embereknek, nyelvtanulást, másoddiplomát.

A „Hét Sztárja” az lesz, aki nem végzett valami olyan megrendítően nagy munkát, ami egy hatalmas fizetésemeléssel járna, de tisztességesen, becsülettel, kreatívan valami egyszerűbb dolgot csinált a héten. Ő különböző dolgok közül választhat, elmegy a Gundelba vacsorázni, vagy kér egy relaxációs masszást. De szokott olyan is lenni, hogy kijön manikűrös, pedikűrös, fodrász kijön az irodába és itt helyben ellátja. 

A karrierépítés lehetősége és a bérezés is kreatív, leegyszerűsítve: a hangulat és a munka is jó.

Hány országban van irodája a Porter Novellinek?

104 országban. Elsősorban Egyesült Államokban és Ázsiában. Európában van irodánk Angliában, Írországban, Spanyolországban, Olaszországban, a Benelux Államokban, Franciaországban, Németországban, Ausztriában, Svácjban, Szlovákiában és Magyarországon. 

És mennyire működnek együtt nemzetközi szinten?

Nagyon erősen. Az, hogy családias, talán rossz szó egy ilyen cégre, amelyiknek a világon több mint 3000 dolgozója van. Nálunk működik például az, hogy megjelenik az interneten egy felhívás, hogy Brazíliában éppen egy ilyen és ilyen gyógyszercégnek megyünk prezentálni, kinek van ilyen esettanulmánya. Perceken belül Indiától Dél Afrikáig, Németországtól Norvégiáig megjelennek az esettanulmányok, amik segítenek. Ezen felül több mint 50 olyan ügyfél van a Porter Novellinél, akik worldwide ügyfelek, tehát legalább 50 országban megvannak.
@@
Akkor létezik nemzetközi kommunikáció stratégia. Van-e külföldi példakép, akár egy kommunikációs kampány amit egy másik porter novelli cég készített, amit követendő példának tart?

Rengeteg van, például biztos ismeri az élelmiszerpiramist. Ez egy nagyon jól bevált ábrázolás, hogy hogyan táplálkozik az egészséges ember. A Porter Novelli dolgozta ki annak idején ezt a táplálkozási piramist. Az egész nemzetközi kommunikációs kampány egy Porter Novelli termék. (http://www.medicinfo.hu/dietg.shtml)

A Noguchi Porter Novelli díjai között kifejezetten erős a környezetvédelmi téma. Ez önöknél tudatos, vagy véletlen, hogy ezek a kampányok kaptak elismerést?

A környezetvédelmi téma nagyon erős. Másik nagyon erős téma, hogy a mi egyik alapítónk, tehát a Porter volt az, aki annak idején kitalálta, hogy az Egyesült Államok kormánya illetve az ügyészség indítson kártérítési pereket a dohánygyárak ellen. És ezek aztán a Porter Novelli közreműködésével mentek, és ma már az Egyesült Államoknak minden államában van egy ilyen egyezség, hogy a dohánygyárak hatalmas kártérítéseket fizetnek az egykori dohányosoknak. Ez is mutatja, hogy van egy nagyon erős környezetvédelmi ráhatása a Porter Novelli managment-nek a cégekre. Bár én személy szerint nem hiszem hogy a dohányzás az, ami el fogja pusztítani az emberiséget.

Ön egyébként dohányzik?

Igen.

Csak kíváncsiságból…

De például mi sem dolgozhatunk dohánygyáraknak, mondjuk fegyvergyáraknak sem. Nagyon alapos etikai hozzáállást várnak el tőlünk ezeken a területeken.

Az etikai hozzáállással kapcsolatban: elképzelhető-e olyan szituáció, hogy egymással konkurens nagyvállalatoknak is dolgoznak?

Nem.

Tehát ha valamelyik iparágban valakinek már dolgoznak akkor a konkurensének már nem?

Én azt gondolom, hogy ez egyébként egyre ritkább Magyarországon. Külföldön ez a természetes, mert számon tartják és nyitott a szakma. Magyarországon meg elég zárt és titkolózó. Én hallottam olyanról például, ami egy nagy neves cégnél történt, amelyik az első tízben benne volt. Már volt egy számítógépes ügyfele, és megkereste egy másik, hogy nem dolgozna-e neki. Egyszerűen annyit csináltak, hogy bejegyeztek egy új céget ugyanabba az irodába. A terembe húztak egy függönyt és akkor az egyik oldalon volt az ilyen kommunikáció a másik oldalon volt az olyan kommunikáció. Ugyanazok az emberek néha átmentek a terem másik oldalára és akkor más egy másik cég voltak. Ez nálunk elképzelhetetlen.
@@
Hogy érzi , még mindig fejlődő piacnak számít Magyarország a PR szempontjából? Vagy egyfajta telítődés tapasztalható?

Szerintem fejlődik és fejlődőképes. Az az érdekes, hogy ellentmondást lehet felfedezni ebben, mert hogyha a kollégáimat kérdezem (más cégek vezetőit),akkor mindenki azt mondja, hogy visszafejlődik, stagnál, megtorpan. Őszintén szólva ezt mi nem érezzük. A költések valóban csökkennek, nagyon sok új PR cég jön létre. Gyakorlatilag tenderen már nem érdemes elindulni, mert mindegyik előre le van futva és korrumpálva van. De azt gondolom, hogy a bizalmi tőke az nagyon erős és nagyon fontos, tehát ha az ember a saját referenciáira és a networkingjére hivatkozik. Azzal lehet új ügyfeleket szerezni és elég sokat. Nekünk sikerül minden évben 10-15 százalékkal növekedni, az amúgy is nagyon magas előző évi forgalmunkhoz képest.

Kommunikációs szempontból fordulnak-e tanácsért másik céghez, vagy saját berkeken belül oldják meg?

Azt szokták mondani, hogy a suszter gyerekének nincs cipője. De általában az szokott lenni, hogy a suszter gyerekének sem azért nincs cipője, mert a suszter nem tud jó cipőt csinálni, csak nincs ideje a gyerekével foglalkozni. Nálunk is inkább ez van.

De az eredményeik alapján ez önöknél ez nem okoz problémát…

Igyekszünk, igyekszünk: van nekünk belső újságunk, külső újságunk, hírlevél. Igyekszünk mindenféle módon interaktív kapcsolatban lenni a hazai ügyfeleinkkel. Sok ügyfélrendezvényünk van. Próbálunk PR-t csinálni a PR-nek. Csak ezzel nem dicsekszünk kifelé, ez inkább a belső PR ügyfelek részére készül.

Láttam, hogy van önöknél kormányzati kapcsolatokkal foglalkozó személy.

Ez a lobbinak a magyar fordítása, tehát ő a lobbistánk.

Az ő tevékenysége miből áll?

Ez nem azt jelenti, hogy bejár és együtt reggelizik a miniszterrel, ahogy ezt Mikszáth leírta, hanem az ügyfeleink részére lobbitevékenységet végez a parlamentben, a kormánynál, a minisztériumokban és adott esetben a politikai pártoknál is, bár ott ritkábban.

Lassan már egy éve hatályban van Magyarországon a lobbitörvény. Mik a tapasztalataik ezen a téren, hozott-e előrelépést a szabályozás?

Őszintén szólva, nem hiszem. Egyrészt egy olyan jogszabály ( Dr. Szántó Péter eredeti szakmája szerint jogász), ami életidegen, az sosem válik igazi jogszabállyá. Például Magyarországon az adó elkerülésnek nagy hagyománya van Egy időben úgy próbáltak adót kivetni, hogy ahány kéménye volt a háznak, annyiszor kellett adót fizetni. Erre kitalálták az emberek, hogy akkor egy kéménye lesz a háznak.

Hollandiában, Amszterdamban azért vannak azok a nagyon vékony kis házak, ilyen három négy emeletes házak. Mert ott a városi tanács azt vetette ki, hogy a csatorna melletti hosszúságra kell adót fizetni. Tehát akinek 10 méter hosszú háza van, az körülbelül háromszor annyi adót fizet mint akinek csak 3 méteres.

Úgy gondolom, hogy ez a lobbitörvény is ilyen volt. Olyan emberek fogalmazták meg, akiknek fogalmuk sincs a lobbiról. Valószínűleg nem is kérdezték meg azokat, akiknek fogalmuk van. Bizonyos tekintetben túl merev, bizonyos tekintetben viszont, ahhoz képest, hogy mi volna az egészséges, túl sokat enged meg. Ahogy én hallom, a szakértők is azt mondják, hogy halott törvény.
@@
Lát esélyt arra, hogy ezt a közeljövőben módosítsák, kijavítsák?

Annyi gond van szerintem most a parlamentben. Újra kéne az egészet írni. A korrupciót akarták a lobbizásból kikapcsolni, ez pont nem sikerült. Felesleges ezt hordozgatni tovább, mert ezer sebből vérzik.

A cég több esetben kapott PR Oscar díjat, de például egy időben ön is tagja volt a zsűrinek, mi történik ilyenkor?

Ennek a zsűrinek 50 tagja van, tehát szinte kizárt, hogy a zsűriben ne jelenjen meg mondjuk egy lengyel pályázat, amikor van egy lengyel zsűritag. És nagyon gyakori, hogy miután a Ketchumtől vagy a Burson-Marstellertől vagy Hill & Knowltontól érkezik pályázat és a zsűriben is van valaki tőlük. Ilyenkor egész egyszerűen annyi szokott lenni, hogy arra a tanácskozásra kizárják az embert a zsűriből. Ilyenkor felállunk és kimegyünk.

Személyesebb kérdés, ön több közéleti személyiségnek is volt tanácsadója média megjelenéssel kapcsolatban? Esetleg egy példát nem mondana?

Ezt nem szokás, ezek bizalmi kapcsolatok. Azt mondhatom, hogy a legkülönbözőbb legális politikai vonalhoz tartozó személyiségeknek, ez nem a céghez kötődik, hanem személyes barátság kapcsolat alapján. Meg médiasztároknak is.

Ha politikust nem is, de mondjuk a médiából valakit?

Ez olyan, hogyha valaki elmegy a nőgyógyászhoz, akkor nem örül neki, ha a nőgyógyász másnap elmeséli, hogy neki nőgyógyászati problémái voltak. Ugyanígy, ha egy médiasztárnak kommunikáció problémája van, hadd ne én mondjam el, hogy mi volt.

Úgy látja, hogy akkor fordulnak kommunikációs szakértőhöz az emberek, amikor valami konkrét problémájuk van? Nincs egy általánosabb igény?

Nem, valami problémájuk mindig van. Például, ha szóvivő lesz az ember, de eddig újságíró volt és hangban-képben nehezen kommunikál. De ez ugyanígy vonatkozik egy televíziós sztárra, akinek mondjuk, problémái vannak a televízióval, és az újságírókkal kéne megértetni a saját álláspontját a nyomtatott sajtóban, amihez nem igazán ért, mert televíziós.

Ön volt a Família Kft. és az Angyalbőrben sorozatok forgatókönyvírója. Mennyire nézi a mai magyar sorozatokat?

Bele szoktam nézni. Épp a napokban olvastam az egyik kereskedelmi televízió vezetőjének a nyilatkozatát, aki el is büszkélkedett azzal, hogy tulajdonképpen a tévéműsorok azért születnek, hogy a két reklám között ott tartsák a nézőt. És ezeknek olyan is a minősége.

Akkor a műsorközti reklámok a felelősek?

Nem. Alapvetően azt gondolom, hogyha nagyon messzire megyünk, nagyon rossz volt az a rendelkezés, – egyrészt a médiatörvény, másrészt a hullámhosszoknak a koncesszióba adása, -amelyik nem tett szigorú előírásokat. És még azokat is megszegték. Hiszen Franciaországban például a kereskedelmi tévéknek minden nap este, főműsorban legalább egy francia gyártású televízió játékot kötelességük adni. Abban a pillanatban, amikor ez elő van írva, akkor nem lehet kibújni alóla. Magyarországon, ez bármilyen furcsa, a Barátok Közt, meg a Jóban Rosszban közszolgálati kötelezettségnek számít. A kereskedelmi televíziók ezzel letudják a közszolgálati előírásukat.