Megfordult a vándorlás iránya

Tavaly nem kevesebb, mint 173 ezer Ossi (keletnémet) települt át az ország valamelyik nyugati tartományába: a fő vonzerőt a robusztus gazdasági növekedést mutató és már-már munkaerőhiánnyal küzdő Baden-Württemberg és Bajorország gyakorolja az egykori NDK lakosaira.
Ugyanakkor a nyugati országrész lakossága is apadt 2005-ban: összesen 122 ezer Wessi (nyugatnémet) mondott búcsút korábbi lakóhelyének, és költözött át végleg az öt keleti tartomány egyikébe. Mint a ZDF televízió riportjából kiderült, őket nem a munkalehetőség vonzza (a többség amúgy is nyugdíjas korú), hanem az olcsóbb megélhetés, az alacsonyabb lakbérek, a vonzó kulturális kínálat.

Példa erre a Seemann-házaspár. Roland és Waltraud az alsó-szászországi Papenburgból telepedett át idén februárban Weimarba, pontosabban annak Tiefurth nevű városrészébe. Háromszobás lakásuk kandallóval rendelkezik, a társasház pincéjében tekintélyes méretű úszómedence és szauna várja a lakókat – azonkívül a közeli Ilm folyócskán egy sziget is van, amelyre csak a ház lakói (meg az általuk meghívott vendégek) tehetik be a lábukat. Mindezért havi 900 euró lakbért kell fizetniük. Ez ugyan nem kevés pénz, ám Papenburgban ilyen minőségű otthont 1500 eurós lakbér alatt bizonyosan nem találtak volna. Arról nem is szólva, hogy Weimarnak színháza is van, amivel Papenburg nem dicsekedhet.

Lipcse célirányosan reklámozza magát a nyugatnémet nyugdíjasok körében: a város által tervezett plakátok pár éve sorra jelentek meg nyugati települések utcáin, barátságos, élhető környezettel és olcsó lakbérekkel csalogatva a pontosan számoló nyugdíjasokat. A vásárvárosban nem kevesebb, mint 25 ezer lakás áll üresen. Felújítás és "zsugorítás" után (a 10 emeletes panelházakból négyemeletes épületek lettek a "visszabontás" nyomán) ezek is vonzóak a nyugatiak szemében. A 2004 óta Lipcsébe települt 700 nyugati család között van Manfred és Gisela Becker is. A kétszobás, parkettázott, erkélyes lakásnak nem bírtak ellenállni – no meg a havi 400 eurós lakbérnek sem. Bochumban, ahol korábban laktak, ennyiért ilyen minőségű lakást képtelenség találni – mondta a férj a ZDF-nek.

Más kategória Potsdam, amelyet a Der Spiegel nemrég Németország titkos fővárosának nevezett. Ide is számos nyugati költözött az utóbbi tíz évben, ám távolról sem nyugdíjasok. A számos tó és folyamág (Havel) mentén pazar villák és – jórészt a XIX. század végén épült – kisebb kastélyok pompáznak. Túlnyomó részük már Wessik tulajdona, mint például a Heiliger See partján álló épületek. A lakók, illetve birtokosok névsora magáért beszél: Wolfgang Joop divattervező, Günther Jauch tv-műsorvezető (Legyen Ön is milliomos!), Joachim Sander műkereskedő (a neje a Wella kozmetikai konszern örököse), Max Dreier bornagykereskedő.

A sajtó szinte már túlreprezentált a vízparti villákban. A Heiliger See partján vett házat Mathias Döpfner, a Springer kiadó igazgatótanácsának elnöke, Friede Springer, a kiadó főrészvényese (az alapító Axel Springer özvegye), Wolfram Weimer, a Die Welt korábbi és a cicero weblap jelenlegi főszerkesztője, Frank Schirrmacher, a Frankfurter Allgemeine Zeitung szerkesztőbizottságának tagja és Kai Diekmann, a Bild főszerkesztője. A tóparti három tucatnyi villa közül már csak egy eladó – ám aki meg akarná venni, annak legalább 5 millió eurót kell leperkálnia