Gazdaság / HR
A kínai lesz az új világnyelv
Az utóbbi években Kína gazdasága rohamos fejlődésnek indult. Az egy főre eső GDP jelentősen nő, a kínai áruk elárasztják a világot. Lassan letaszítja a trónról az eddigi „királyt”, az Egyesült Államokat. Ám egyvalamiben még mindig az USA vezet
A huszadik század gazdasági nagyhatalmának nyelve – ami természetesen eredetileg nem az övék volt, brit telepesek hozták az országba, mikor birtokba vették azt -, az angol mára meghódította a világot. Ezt halljuk a moziban, hollywoodi filmeket nézve, a rádióban, a tévében; ezt olvassuk az utcán, az üzletek homlokzatán. Az USA politikai-gazdasági térhódításával annak nyelve is széles körben elterjedt, és mára a legtöbb területen (kereskedelem, közlekedés, tudomány) leginkább az angollal lehet boldogulni. Így a nyelv vezető szerepre tett szert az oktatás területén is: mára az általános és középiskolákban, a felsőoktatási intézményekben és a felnőttoktatásban is ezt tanulja a legtöbb ember első idegen nyelvként.
Azonban, ha Kína gazdaságilag „kigolyózza” az Egyesült Államokat, várható, hogy az ázsiai állam nyelve is ugyanolyan térhódításba kezd majd, mint annak idején az angol. Már most is egyre több nyelviskolában lehet kínaiul tanulni: némelyik intézmény kifejezetten a Kínával való majdani terjeszkedő gazdasági kapcsolatokra utalva hirdeti tanfolyamát: „Hogy miért éppen kínai? Talán mert a világ egyik legdinamikusabban fejlődő gazdasága, melynek termelése lassanként felülkerekedik a vezető államokén, s mert a világ egyik legnagyobb piaca, ahol a nyelv ismerete szinte elengedhetetlen az üzletkötéshez?” (Effy Nyelvstúdió) Egyre inkább megéri tehát kínaiul tanulni. De vajon mennyire reális annak az esélye, hogy a kínai nyelv a jövőben valóban átveszi az angol kivételes szerepét, és meghódítja a világot? És milyen lesz a világ a „kínai hódítás” után?
Talán már észre sem vesszük, Amerika mennyire belemászott az életünkbe; pedig a kötelező angolnyelv-tanulás és a hollywoodi akciófilmek mellett jó pár területen jelen van: kergetjük az amerikai álmot, amerikai konyhánkban hamburgert eszünk és kólát iszunk, amerikai futballt nézünk, amerikai zenét hallgatunk. Mi vár ránk, ha a Kína átveszi az Egyesült Államok helyét? A Brad Pitt-poszterek lekerülnek a tinilányok szobájának faláról, és Jackie Chan költözik a helyükre, hot dog és hamburger helyett ezentúl rizst eszünk rizzsel, pekingi kacsát, esetleg kutyát-macskát, emberek százai fognak reggelente tai chi-zni a lakótelepeken a panelházak között, a rádiós kívánságműsorokban Jay Chou vagy Lee Sheng Jie dalait kérik majd a betelefonálók, a szorgalmas diákok pedig nem az I am, you are-t fogják ismételgetni, hanem a felcímben szereplő furcsaságokhoz hasonló szavakat.
Dr. Ferkelt Balázs, a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar Külgazdasági és EU Intézeti Tanszékének vezetője szerint valóban nő a kínai befolyás, és épp ezért Magyarország nyithatna még inkább Kína felé, mert bár vannak kapcsolataink, a távol-keleti ország gazdasági fejlődését jobban ki kellene használni.
Milyen hatással lesz Magyarországra a kínai gazdaság fejlődése, térhódítása?
– Úgy vélem, pozitív változásokat okoz Magyarországon Kína gazdasági erősödése. Kína most egy kereskedelmi regionális központot akar Magyarországra hozni; Közép-Európában Magyarország pozíciói kifejezetten jók a Kínával fenntartott kapcsolat szempontjából. Ha most megnéznénk bizonyos kereskedelmi adatokat, azt láthatnánk, hogy az EU új tagországait tekintve az elsők között vagyunk a Kínával folytatott kereskedelmi kapcsolatokban. Ne felejtsük el azt, hogy Magyarországon, különösen Budapesten elég nagyszámú kínai bevándorló él, több tízezres a kínai kolónia. Most reklámozhatnám azt, hogy főiskolánkon kínait is tanítanak; azaz, a kínai nyelv is egyre népszerűbb, ennek egyik jele volt a kínai általános iskola megnyitása, ami nem olyan régen történt. Alapvetően a kínai gazdasági növekedés szerintem pozitív, ám, hogy mi lesz, ha Kína elhódítja az Egyesült Államoktól a gazdasági vezető szerepet, nem lehet tudni – már ha valóban el fogja hódítani. Ami már látszik, hogy Miskolctól nem messze egy kínai tőkebefektetés keretében most épül egy nagy gyár. Tehát, a kínai működő tőke egyre inkább megjelenik nálunk. Magyarországon azért még mindig a legnagyobb tőkebefektetett állomány amerikai, de valószínűleg az új működő tőkebefektetéseknél a kínai befektetések fognak dominálni. Ezen látszik majd leginkább a változás. De hogy a kultúra vagy más területen mennyire terjeszkednek, nem tudom.
Elégséges a nyitásunk mértéke Kína felé, vagy további gazdasági kapcsolatokat kellene kiépítenünk?
– Még jobban kellene nyitnunk. Pozitív jelek vannak az utóbbi években – külön kormánybiztos van erre a célra, politikai szintű látogatások -, de még mindig sokkal jobban kellene a gazdaságdiplomácia terén Kína felé erősíteni. Azonban nem rossz a helyzet: az Eurostat adatai alapján 2006-ban az EU első számú import és negyedik export-partnere volt Kína, míg Kína második számú export és importpartnere volt az EU. Az újonnan csatlakozott országok közül Magyarország folytatta a legintenzívebb kapcsolatokat Kínával, 2006-ban a magyar export 617 millió euró volt, míg a magyar behozatal 4,303 milliárd euró. Ez a tendencia 2007. január-április között is folytatódott.
@@
Többen tanulnak kínai üzleti szaknyelvet, mint régebben?
– Mindig indul egy csoport, és az a jó, hogy közülük mindig többen ki tudnak menni Kínába egy-egy éves tanulmányokat folytatni. Folyamatosan van jelentkezés a csoportra, általában harmadik nyelvként tanulják. Ha emlékszik rá, a Fókuszban volt egy hölgy, aki a pekingi olimpiát reklámozó film magyar arca. Ő épp ide járt, nálunk tanult meg kínaiul. De a nyelv nehézsége miatt egyelőre olyan óriási érdeklődés még nincs a kínainyelv-tanulás iránt. Azaz, nálunk még nem érzékelhető a kínai nyelvet tanuló hallgatók számának növekedése. Amit még ki tudnánk használni, hogy néhány éve már rendszeresen jönnek kínai turisták Magyarországra, tehát a turizmus az a terület, ahol ezt kamatoztatni tudnánk. Ha több lesz a gazdasági kapcsolatunk Kínával, valószínűleg nőni fog a kínai szaknyelvet tanulók száma.
A Konfuciusz Intézetek hálózatát a Kínai Népköztársaság hozza létre a befogadó országokkal közösen. A non-profit intézmények közvetlen célja a kínai nyelv és kultúra népszerűsítése és terjesztése a világban, a kínai nyelvoktatás támogatása, a kulturális kapcsolatok fejlesztése. Hosszú távon az intézetek létrehozása és támogatása az egyik eleme azon kínai politikának, melynek célja Kína integrálása a világba, Kína és a külvilág kapcsolatainak fejlesztése, az 5000 éves kínai kultúra globális megismertetése, egy Kínát szerető és ismerő réteg kialakítása, s ezáltal a Kínát és a világot összefűző kulturális és gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzése. (www.btk.elte.hu/kinai/konfuciusz)
Dr. Hamar Imre, az ELTE BTK Kelet-ázsiai Tanszékének vezetője szerint annak lehetősége, hogy a kínai nyelv elterjed nálunk, teljesen reális: könnyedén megeshet, hogy hamarosan kínai befolyás lesz amerikai helyett. Sőt, feltehetőleg ez sokkal hamarabb megtörténik majd, mint gondolnánk.
Mennyire tartja valószínűnek, hogy amint az amerikai befolyás elterjesztette a világon az angolt, úgy a gazdaságilag rohamosan fejlődő Kína ugyanezt fogja tenni saját nyelvével?
– Ez fog történni; röviden ez a válasz. De azért kifejtem egy kicsit alaposabban is. Pontosabban, nem is ez fog történni, hanem ez történik. Főleg, ha azt nézzük, hogy Amerikában és a nyugati világban hányan tanulnak kínaiul, vagy például Ázsiában: Koreában, Japánban, Amerikában ma már a kínai a leggyakrabban tanult nyelv. Nyugat-Európára is egyre inkább ez a tendencia jellemző: nő az érdeklődés. A tanszéken például tíz évvel ezelőtt tíz hallgató volt, ma pedig százötven. Ez egy jelentős változás, és ezek a számok még tovább emelkednek. Tavaly decemberben alakult meg a Konfuciusz Intézet az ELTE-n. Hivatása, hogy a kínaiak saját nyelvüket és kultúrájukat tanítsák Magyarországon; itt is megfordult már száz-százötven hallgató a fél év során. Most szeptembertől megint indult hat-nyolc tanfolyam, kínai nyelvtanfolyamok anyanyelvű tanárokkal. A kínai kormány maga is igen nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a kínai nyelvet elterjessze a világban. Tehát mindezt a kínai állam finanszírozza: nagyon sok pénzt és energiát szánnak erre. Így szerintem helyes az a feltételezés, hogy a kínai nyelv el fog terjedni a világon. Hogy mennyire, azt nem lehet pontosan tudni. Nyilvánvalóan vannak bizonyos határok, hiszen a kínai nem olyan egyszerű, mint az angol. De egy bizonyos körben, például azok között, akik a gazdasági szférában mozognak, ez a nyelv sokkal jobban jelen lesz a világban és így Magyarországon is, mint eddig volt.
Mennyi idő kellhet ahhoz, hogy a kínai ilyen mértékben elterjedhessen? Évtizedek?
– Szerintem csupán néhány év. Magyarország esetében persze egy kicsit több idő kell majd, de Nyugat-Európában már elindult ez a folyamat. Nálunk öt-tíz éven belül reális az, hogy sokan fognak beszélni kínaiul.
Jelenleg a világon a kínai nyelvet beszéli a legtöbb ember anyanyelveként, mintegy 1,2 milliárdan. Hivatalos nyelv Kínában, Tajvanon, Szingapúrban, illetve az ENSZ hivatalos nyelvei között is szerepel. (Wikipédia)
A kínai befolyás ki fog-e terjedni a gazdaságon és a nyelven kívül az élet egyéb területeire is, például adnak-e majd kínai filmeket a mozik, játszanak-e majd kínai zenét a rádiók?
– Ha arra gondolunk, hogy a kínai kultúrából származó tai chi chuan, a chi kung vagy a feng shui milyen népszerűvé váltak a nyugati kultúrában, ez is igen valószínű. Ez a kulturális közvetítés is tovább folytatódik az elkövetkező években, és nekünk az a közös célunk a Konfuciusz Intézetben, hogy teret nyújtsuk az ilyen fajta közeledéseknek. Úgy vélem, hogy a kínai kultúra többi eleme is beszivárog majd az országba, és lehetősége lesz mindenkinek ezekkel megismerkedni.
Kap elég pénzt az egyetem és általában az oktatási intézmények ön szerint az államtól arra, hogy kínai nyelvet és kultúrát oktathasson? Mennyire érzi a kormány ennek jelentőségét?
– Ez most indult el; vannak már bizonyos kezdeményezések, mint például most van a magyar évad Kínában, mely pont ezt a közeledést segíti elő. Az egyetemeken is sok múlik, hogy mennyit hajlandók erre áldozni. Az állam nem kimondottan erre adja a pénzt, hanem van egy költségvetés, amiből gazdálkodni kell. Az egyetem maga dönti el, hogy akar-e abból a pénzből erre befektetni – fejtette ki Hamar Imre.
Utóbbihoz még néhány adat: A Konfuciusz Intézet berendezésének, infrastruktúrájának kialakításához, a megnyitással kapcsolatos költségekhez és a tevékenység megkezdéséhez a kínai állam 100 ezer USA dollárral, a magyar minisztérium 5 millió forinttal járult hozzá. Ez utóbbi összeg egy részét az intézet tárgyi eszközök (bútorok, számítógépek) formájában kapta meg. A kínai fél az intézet működését projekt alapú finanszírozás keretében támogatja. Az intézet minden évben költségvetés-tervezetet nyújt be a kínai félhez, részletezve a következő évre tervezett projekteket; a kínai fél dönt a tervezet egészének vagy egy részének támogatásáról – olvashatjuk az ELTE Konfuciusz Intézet honlapján (www.btk.elte.hu/kinai/konfuciusz).
Jönnek a kínaiak, már nem lehet őket megállítani; úgyhogy jobb, ha felkészülünk, és elkezdünk kínaiul tanulni. Kezdetnek talán tanuljuk meg a felcímben szereplő mondatot (ami annyit tesz: ’Köszönöm, jól.’).