A parlament elnöke kifejtette, hogy az új szervezet a fenntartható fejlődés hosszú távú stratégiájának megvalósítását segíti majd elő. Ennek egyik célja, annak meghatározása lesz, hogy miként nézzen ki 2025-ben egy város. "Amit ma teszünk, az hatással van a jövőre, a települések sorsára a Kárpát-medencében és Európa jövőjére" - mondta. Ebben a kérdéskörben a következő évtizedek energiaigényeinek meghatározása, a klímaváltozásra adandó válaszadás, az erdősítés, a zöldterületek növelése és a szociális háttér megteremtése egyaránt helyet kap majd - tette hozzá.
A Kárpát-medencében élő magyarság gyakorlatilag ma már az EU polgára, ami új típusú együttműködésre teremt lehetőséget - utalt a változásra és a jelenre a házelnök. Ezért az érzelmekkel teli politika helyett célszerű átváltani a fejlesztésalapú politikára az itt élők mindennapjainak jobbá tétele érdekében. E törekvésben fontos szerepük lehet a civil szervezeteknek, ezen belül pedig a testvérvárosi kapcsolatok ápolásának is - mondta Szili Katalin.
De Blasio Antonio, az Európai Parlament magyar néppárti képviselője, az Egészséges Városok Magyarországi Szövetségének főtitkára az MTI-nek elmondta, hogy a szervezet 23 tagja felvette a kapcsolatot a határon túli testvérvárosok egészségügyi szakmai képviseleteivel, hogy tapasztalataikat átadják egymásnak. Célul tűzték ki a népegészség általános helyzetének javítását, a Kárpát-medencében élőket sújtó betegségek visszaszorítását - tette hozzá.
