Belföld
Dávid: beismerő vallomásként őszintének tűnnek
Dávid Ibolyát kérdeztük a haláladóról, Gyurcsány Ferenc hét pontos tisztasági csomagjáról, s mindemellett a Tisztelet Társaságával kapcsolatban Rogán Antal, a Lakiteleki évforduló kapcsán Csurka István került szóba.
Régóta szorgalmazzák az örökösödési illeték eltörlését. A különböző választási kampányokban rendre egyetértés mutatkozott a pártok között ebben a kérdésben. Álláspontjuk szerint miért nem sikerült az erről szóló döntést eddig tető alá hozni?

2003 óta dolgozunk az MDF-ben a haláladó eltörléséért. Nagyon bíztatónak mutatkozott, hogy 2004 májusában az Európa Parlamenti választások kampányhajrájában szinte minden párt úgy nyilatkozott – például a kampányt lezáró tv-vitában – hogy támogatni fogják a javaslatunkat, nyújtsuk be. Benyújtottuk, nem támogatták. 2006-ban, a két nagy párt által folytatott ígéretversenyben kapós lett az MDF törvényjavaslata. Az MSZP is úgy nyilatkozott, hogy látnak esélyt a haláladó eltörlésére, és a FIDESZ programjába is bekerült. Öt képviselőn múlott, hogy nem így lett. Azóta azonban változott a világ, vannak nemzetközi példáink. Két nagy vita zajlik ma Európában a haláladóról, az egyik Németországban, a másik egy konzervatív program kapcsán Angliában. Két olyan vezető európai konzervatív párt kongresszusán vettem részt ezen a héten, a hol a komoly szakmai és politikai vita folyt a haláladó eltörlésének szükségességéről. Abban az érvelésben az MDF álláspontja tükröződött vissza, hogy erkölcsileg elfogadhatatlan. Egyszer már adózott vagyonból összejött vagyont adóztat újra, és pont a legnehezebb pillanatokban, amikor egy haláleset egyébként is nehezíti egy család életét. Nem csak erkölcsileg elfogadhatatlan, de nagyon sok érv hangzott el amellett, hogy a gazdasági fellendülést akadályozza, hiszen a megtakarítások ellen hat. Németországban kutatások folytak arra, hogy a kis és középvállalkozások esetén hogy fogja vissza a gazdasági fellendülést. Egyetértettünk Angela Merkel kancellárasszonnyal és David Cameronnal a Konzervatív Párt elnökével abban, hogy országainkban el kell törölni a haláladót. Minden európai országban ma arról folyik a vita, hogy hogyan lehet az adóreformmal a versenyképességet előidézni az országaikban.
Programjukban a jövedelemadók csökkentése, a fogyasztási, forgalmi és vagyonadók növelése szerepel. Az örökösödési illeték klasszikus vagyonadóforma, hogyan fér össze az eltörlése a programjukkal?
A teljes magyar adórendszert kell megreformálni. Ezért fogalmaz a mi programunk úgy, hogy az élőmunkát érintő túladóztatást kellene megszüntetni, és a fogyasztási, vagyoni típusú adókat kellene hangsúlyosabbá tenni. Az ország farkasszemet néz a korrupcióból, a feketemunkából, a tisztességtelen forrásból szerzett vagyonokkal. Azok az emberek akik így szereztek vagyont, nem fizettek személyi jövedelemadót, azok az emberek vagyonos házakban élnek, dolgoznak. És mindaddig, amíg ezt az igazságosabb helyzetet tapasztaljuk, hogy a vagyoni típusú és a fogyasztási típusú adók legyenek hangsúlyosak, ne a bérünket terhelje súlyosan, nyomorítsa el a befektetésünket az adórendszer, mi semmilyen adóemelést nem fogunk megszavazni. Mi egy átfogó adórendszerhez vagyunk partnerek.
Milyen vagyonadóformákat támogatnak az örökösödési illeték helyett?
Már most is vannak vagyoni adók. Az önkormányzati adónemben kiszabható, ingatlanokat, nyaralókat érintő, kommunális adók és egyebek, csak egy nagy káosz van ezen a téren. Ezt kellene egy átfogó adóreformmal egyszerűsíteni.
A törvénytervezetüket elutasítók részéről felmerült, hogy az örökösödési illeték eltörlésének előfeltétele az ingatlanadó bevezetése. Önök támogatnának egy általános ingatlanadót, mint vagyoni adót?
Én egy teljes adóreformot támogatnék. Meg kell nézni, hogy ha a jövedelmünket, a bérünket nem sújtja hónapról-hónapra olyan mértékű adó amivel ma szembenézünk, hanem van egy egykulcsos adó, akkor e mellett milyen fogyasztási vagy vagyonadóforma az, ami egy polgári demokráciákra jellemző adórendszert képes kialakítani Magyarországon. Az a néhány középosztálybeli ember aki az adójából eltartja az országot, az tovább már nem terhelhető. Más módszereket kell találni, ha a középosztály egyharmada, ezzel a préspolitikával elindul a lecsúszás és az elszegényedés irányába, az visszafordíthatatlan folyamat lesz. Nem a még adóztatható emberek túladóztatásán kell gondolkodni. Hanem egy sokkal nagyobb spektrumba kiszélesíteni az adózók körét. És igazságosabbá kell tenni, például a nagy vagyonok adóztatásával. Amit most láttam Blackpoolban, az angolok 1 millió fontra emelték fel az örökösédési adó határát. A német modell is egy plafont szeretne húzni, hogy a legvagyonosabbakat ez ne érintse, egyébként a normális életvitelhez szükséges vagyonok esetében minkét ország nyitott a haláladó eltörlésére.
@@
Említette a brit konzervatívok blackpooli kongresszusát, a jelenlegi brit modell sem minden örökösre terjed ki, és most is csak a határ emelésén gondolkoznak. Az önök tervezete a teljes eltörlés mellet áll ki, vagy tartalmaz valamilyen limitet? Egy nagyon népszerűtlen adóformáról beszélünk, de olyanról aminek a célja a vagyoni különbségek csökkentése. Ön is említette a nagyobb vagyonok adóztatását a rendszer igazságosabbá tétele érdekében.
Az angoloknál akikről beszélünk ez 370 millió forintnak felel meg, tehát egy olyan ingatlanérték-küszöb, ami felett örökösödési illetéket kellene majd fizetni a hátramaradottaknak. Ez "a tényleg csak a milliomosok fizessenek" című akció Angliában. Ez az átlagos vagyonnagyságot jóval meghaladó küszöbérték. A németeknél azt láttuk, hogy az egyenes ágú öröklés esetén 300 ezer euró összeghatárig vállalkozások esetében adómentesek legyenek. A mi javaslatunk arról szólt, hogy az egyenes ági öröklés legyen mentes, de nyitottak vagyunk arra, hogy egy limit legyen a magyar rendszerben is. Én ma nem látom szükségességét ennek a limitnek, ha a kormány leteszi azokat a szűkséges számításokat amiket még nem tett le, nyitottak vagyunk arra, hogy a normális párbeszéd induljon meg közöttünk.
A Tisztelet Társaságával való együttműködésük egyik sarokköve volt az örökösödési illeték eltörlése, ezért az együttműködésért sokat támadták önöket. Így, hogy nem sikerült elérniük a céljaikat milyen kapcsolatban állnak, továbbra is élvezik a támogatásukat?
Dolgozunk rajta. Ezt látják a Tisztelet Társaságának a tagjai. Szünni nem akaró módon érvelünk. Újra benyújtjuk az indítványunkat. Arra kérjük a kormányt, hogy a szűkséges információkat és jogszabályi hátteret biztosítsa ehhez. A Tisztelet Társaságával pedig azóta is korrekt az együttműködésünk. Egy olyan civil szervezet ami több mint 100 ezer nyugdíjast tömörít. Egy parlamenti pártnak nagyon fontos a civil szervezetekkel való együttműködés, és ebben a kérdésben még szakmai együttműködés is jellemzi a Tisztelet Társaságot és az MDF-t. Tehát jónak tartom ezt az együttműködést. Amikor viszont össze-vissza beszélnek emberek, az nem ér el arra a szintre, amivel érdemes lenne foglalkozni. Már többen is felismerték, hogy a Tisztelet Társasággal – aminek több mint 100 ezer tagja van – az együttműködés fontos. Azt hiszem az V. kerületben Rogán urat láttam nemrégiben egy ilyen közös rendezvényen. A civil szervezet a politikus számára mindig partner kell legyen.
Gyurcsány Ferenc hét pontjában külön kitér a civilek és a politikai pártok kapcsolatára. Mi a véleménye a miniszterelnök tisztasági csomagjáról?
Gyurcsány Ferenc hét pontos beismerő vallomását elolvashattuk a blogjában. Ez egy újabb beismerő vallomás arról, hogy törvénytelen költségvetési keretekből kampányoltak a nagy pártok 2006-ban. Egy újabb beismerése annak, hogy az ifjúsági szervezetek politkai okból kaptak állami pénzeket. A miniszterelnök azt is elismerte, hogy Magyarországon nincs rendes civil szektor, mert az állam elnyomja illetve magához édesgeti a civil szervezeteket. Az MDF kérdése, hogy ha jövő héten mondjuk a sport vagy a nyugdíjas tagozaton buknak meg a szocialisták, akkor Gyurcsány Ferenc a második pont kiegészítéséről fog beszélni? Ebből a javaslatcsomagból az őszinteség hiányzik. Két hete még az MDF kivételével az összes párt, a szocialistákkal együtt tiltakozott az ellen, hogy megszűnjenek a képviselői kiváltságok, a számla nélküli szállásköltség, a hiányzások és egyebek. Most pedig miniszterelnök úr arról beszél, hogy legyenek főállású képviselők. 1994-ben a szocialisták a szabad demokratákkal együtt tették lehetővé az álláshalmozást. Addig ez tiltott volt. Ők tették lehetővé, hogy egy fenékkel két lovat üljön meg egy képviselő. Hat évvel ezelőtt az MDF pártfinanszírozási törvényjavaslata megbukott a két nagy párt ellenállásán. Idén januárban a miniszterelnök elutasította az MDF tiszta kezek hivatalának feállítására tett javaslatát. Miközben 8 millió forintot biztosított a kormány a korrupció elleni harcra. Vajon ha nincs Zuschlág-ügy, ha nincs Weiszenberger-ügy ez a beismerés akkor is megszületik? Ha őszinte a szándék, akkor ezek a pontok miért nem szerepeltek a kormányprogramban? A Fórum véleménye az, hogy amíg nincs őszinteség addig nehéz komolyan venni ezeket a javaslatokat, még akkor is ha beismerő vallomásként őszintének tünnek.
Hogy kommentálná a Lakiteleki találkozó 20. évfordulóját, azt hogy a szervezők nem hívtak meg a jelenlegi MDF vezetőségből senkit?
A Csurkáék ott voltak? Szép együttélés… A 20 évvel ezelőtti Lakitelekről vagy jót vagy semmit. A mostaniról no comment.