Belföld
Balhé a pedagógusoknál?
Az Országgyűlés oktatási és tudományos bizottsága azt javasolja, hogy a parlament utasítsa el a kötelező óraszám emelésének visszavonását indítványozó népi kezdeményezést. Erről a testület szerdai ülésén a kormánypárti többség szavazataival döntöttek, míg
Kerpen Gábor, a PDSZ elnöke többek között azzal indokolta a kötelező óraszám emelés visszavonására vonatkozó indítványukat, hogy az intézkedést semmiféle hatástanulmány nem előzte meg. Ugyanakkor a kötelező órák megemelése az oktatás minőségének romlását eredményezte, s a pedagógusstátuszok számának nagymértékű csökkenésével járt. Mára elérte a tízezret az állás nélkül maradó pedagógusok száma – mondta.
Az érdekvédő közölte: azt kérik, hogy a kormány még ebben a tanévben végezze el a pedagógusok valós munkaterheléséről a vizsgálatot. A szakszervezetnek ugyanis az az általános tapasztalata, hogy a pedagógusok heti munkaideje meghaladja a negyven órát. Megjegyezte: a tanórák számának 10 százalékos emelése egyben 10 százalékos normatíva kivonással is járt.
Szüdi János, a tárca közoktatási szakállamtitkára nem tartotta aktuálisnak a kezdeményezést.
Hoffmann Rózsa (KDNP) szerint a kötelező óraszám emelésének valódi oka, hogy nincs pénz. Mint mondta, támogatják a pedagógusok népi kezdeményezését többek között azért, mert a tapasztalatok szerint rohamosan nő a hátrányos helyzetű, különleges gondoskodást igénylő gyermekek száma, akiknek egyetlen esélye, hogy az iskolában foglalkozni tudnak velük a pedagógusok. A kötelező óraszám emelése azonban pontosan ezt a lehetőséget vitte el.
Tatai-Tóth András (MSZP) arról beszélt, hogy a Fidesz-kormány is megemelte a kötelező órákat. Hosszú távon pedig nem kerülnek ki a közoktatásból az így felszabaduló források – mondta, hozzátéve: ezeket az összegeket a leszakadó rétegek, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatására fordítják majd.
Révész Máriusz (Fidesz) cáfolta a szocialista képviselő Fidesz-kormányra vonatkozó állítását. Mint mondta, valóban nőttek a kötelező óraszámok a Fidesz-kormány idején, ezek azonban a tanórán kívüli tevékenységre vonatkoztak. Így elismerték kötelező óraként a minőségfejlesztésre, helyi tanterv készítésére vonatkozó időt, s ehhez biztosítottak plusz forrásokat, bért is. A mostani emelés azonban "pénz- és pedagóguskivonást" eredményezett a rendszerből.
Tóth Tiborné (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2002-es óraszámcsökkentést sem követte hatásvizsgálat. Most sem a kötelező órák emelése dönti el a közoktatás minőségének javulását.
Almássy Kornél (MDF) szintén támogatásáról biztosította a kezdeményezést, hiszen mint mondta, nem a legjobb útja a közoktatás megreformálásának az óraszámok megemelése. Hozzáfűzte: nem gondolja, hogy a felszabaduló forrásokat valóban a hátrányos helyzetű gyermekekre fordítja majd a kormány, arról van szó, hogy a költségvetési lyukakat kellett betömni.
Novák János, az Országos Szülői Szervezetek Egyeztető Fórumának ügyvezető elnöke az ülésen az MTI-vel közölte: javasolják, hogy a heti 22 kötelező órából kettőt kizárólag tanórán kívüli foglalkozásokra lehessen fordítani. Ezt a törvényben 20+2 formában szeretnék megjeleníteni, s szerintük a két óra ellátása a pedagógus bérek arányos emelésével kell, hogy járjon.
Idén szeptembertől, tanévkezdéstől differenciáltan nőtt a pedagógusok kötelező óraszáma: a nem szaktanítást végző pedagógusoknál eggyel, a szaktanítást végzőknél, középiskolai tanároknál kettővel hetente.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete az intézkedés visszavonásáért indított népi kezdeményezés keretében 60 ezer hiteles aláírást gyűjtött össze, a parlamentnek így foglalkoznia kell a kérdéssel.