342 milliárd az életminőségünk javítására

A megcélzott pályázói kör elsősorban az önkormányzatok, a környezetvédelemért felelős állami és civil szervezetek, illetve az energetikai fejlesztéseknél a vállalkozások. Az első, életminőség javító pályázati csomag keretének több mint fele, 188 milliárd forintot fordítható szennyvízelvezetésre, ivóvíz minőség javítására, energiahatékonyság növelésére, megújuló energiaforrások kihasználására. Megkezdődhet a megtelt hulladéklerakók uniós normák szerinti rekultivációja, természetvédelmi programok indulhatnak, valamint jut pénz az e-környezetvédelem céljaira is. Most először lehet olyan egyedi szennyvízkezelési kisberendezésekre is pályázni, amelyek a gazdaságosan nem csatornázható településeknek nyújtanak megoldást.

Súlyos egészségügyi gond, hogy ma majdnem 900 településen, több mint 2 millió ember rossz minőségű csapvizet iszik Magyarországon: sokfelé arzénes, bóros, nitrites, ammóniumos a víz. Ebben a pályázati körben 56 milliárd, 2013-ig összesen 200 milliárd forint jut az önkormányzatoknak az ivóvízminőség javítására szánt programjaikra. A cél az, hogy 2015-ig 80 százalékra bővüljön a csatornázottság és az elvezetett szennyvíz 100 százalékát biológiai úton tisztítsák.

A települési szilárdhulladék-lerakókat érintő térségi szintű rekultivációs programokat szintén az önkormányzatok és társulásaik számára hirdetik meg. Ez a Magyarországon feltárt, felhagyott, bezárt szilárd-hulladéklerakók kezelésére nyújt 60 milliárd forintos pályázati keretet. A konstrukció hosszú távú célja 2010-ig 850, 2015-ig 1500 szilárd-hulladék lerakó rekultiválása.

A most megjelenő három természetvédelmi pályázat a védett természeti területeken élő védett állat- és növényfajok megóvására, valamint a botanikus kertek, arborétumok, kastélyparkok megőrzésére, rekonstrukciójára szolgál, melyre 2007-2008-ban a pályázatokra 7,5 milliárd forint áll rendelkezésre. A barlangok, a források, az egyes sziklaalakzatok és más felszínalaktani képződmények a környezetüktől eltérő mikroklímájukkal, vízforgalmukkal és talajviszonyaikkal speciális élőhelyeket jelentenek számos védett növény- és állatfaj számára. A közlekedési infrastruktúra által okozott károk közül az egyik legszembetűnőbb az állatelütés, az elektromos szabadvezetékek akadályozzák a madarak szabad vándorlását. A támogatásra nemzeti parkok, környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok, települési önkormányzatok és azok társulásai, állami erdőgazdálkodási Zrt-k, közhasznú társaságok és közalapítványok, a közútkezelő, a MÁV és a Gysev pályázhat.

Az energiahatékonyság fokozásának támogatására 24 milliárd forint lesz elérhető. Ezen belül a hő és/vagy villamosenergia előállításra és energiai hatékonyság fokozására lehet pályázni. A konstrukció célja, hogy a megújuló energiaforrások (biomassza, geotermális, víz, nap, szél energia) alkalmazásának elősegítésével a hazai energiatermelési és felhasználási szerkezet a helyi igényekhez igazodjon, és csökkenjen az üvegházhatású gázok kibocsátása.

A megújuló energiaforrások kiaknázása mellett a leghangsúlyosabb feladatok a távhőrendszerek korszerűsítése, a világítási és fűtési rendszerek modernizálása. Ennek keretében támogatáshoz juthatnak a hőt és/vagy villamos energiát megújuló energiaforrásból előállító projektek; a kisebb, helyi jellegűtől egészen a több milliárdos méretig (támogatás mértéke: nagyvállalatok: 100-800 millió Ft; egyéb kedvezményezettek: 1-500 millió Ft-ig). Az állami támogatási szabályok miatt egy projekt maximális támogatási intenzitása 50 százalék lehet. A kedvezményezetti kör igen széles: egyaránt támogathatók a költségvetési szervek (elsősorban önkormányzatok), a kis és középvállalkozások, a távhőszolgáltató cégek, valamint a többségi magántulajdonú nagyvállalatok is. E cél megvalósítására 2007-2008-ban mintegy 13,26 milliárd Ft áll rendelkezésre.

Végül, de nem utolsó sorban több mint hatmilliárd forint jut a környezetvédelmi informatikai fejlesztésekre: digitalizálásra, adatbázis-fejlesztésre és az elektronikus ügyintézés biztosítására.

Egyes pályázatokat kétfordulós pályázati konstrukció keretében hirdetnek meg. A 2007-13-as időszakban a szigorúbb EU-s elvárások eredményeképpen a jövedelemtermelő projektek (szennyvíz, ivóvíz, hulladék) esetén pedig az elvárt önerő mértéke 10 és 30 százalék között lehet. Ezért az önerő biztosítása érdekében a 2008-as évben megközelítőleg 2 milliárd forint kamattámogatást biztosít a magyar kormány azon önkormányzatok részére, amelyek az önrész egy részét hitelfelvétellel vagy kötvénykibocsátással kívánják biztosítani. A kamattámogatás a hitel és kötvénykonstrukcióhoz kötött és 5 év türelmi időszakkal jár. A kamattámogatási konstrukciót hosszútávra tervezzük.

Novemberben indul a második életminőség javítását célzó pályázati csomag, ekkor az árvízvédelemmel, a vízminőség védelemmel, a hulladékgazdálkodással és környezeti kármentesítési feladatokkal folytatódik a program.