Kultúra
Eltemették Párizsban Csernus Tibort
Pénteken délután helyezték örök nyugalomba a montmartre-i (monmártrí) temetőben Csernus Tibor Kossuth-és Munkácsy-díjas festőművészt. Az egyik legjelentősebb kortárs festőművész 81 éves korában, múlt pénteken párizsi otthonában hunyt el. Csernus Tibor 196
A kortárs festészet kiemelkedő alakját egyházi szertartáson búcsúztatták a párizsi Szent János templomban. A megemlékezésen Précsényi Árpád főkonzul és Ecsedi-Derdák András, a Párizsi Magyar Intézet igazgatója helyezett el koszorút. A szertartást követően a montmartre-i temetőben helyezték örök nyugalomba az egyetemes és magyar festészet kiemelkedő alakját.
Csernus Tibor a budapesti Iparművészeti Iskolában kezdte tanulmányait, majd a Képzőművészeti Főiskolán folytatta, ahol Bernáth Aurél tanítványa volt. A művész első egységesebb festői korszakát az 1952-53 közötti tájképei alkotják. 1954-56 között festette meg barátja, Juhász Ferenc arcképét, a Taxiállomás, vagy az Újpesti Dunapartot című képeket. Tíz éven át, 1954-1964 között, könyveket illusztrált és plakátokat tervezett.
A hatvanas években szürrealista képeket festett. A hetvenes években a hipperrealista ábrázolás felé fordult. A nyolcvanas években Caravaggio stílusában festett, többnyire bibliai jeleneteket, mint a Saul, József és testvérei, József elmeséli álmát, Izsák feláldozása, vagy a Lóth. A kilencvenes évek nagy méretű, expresszív-realista sorozata a Szajha útja, amit részben William Hogarth híres metszetsorozata ihletett.
Csernus Tibor több jelentős nemzetközi bemutatkozása után, első magyarországi kiállítása 1989-ben volt a Műcsarnokban. 2006-ban a KOGART Házban rendeztek retrospektív tárlatot műveiből.
Csernus Tibor 1952-ben és 1963-ban Munkácsy-díjat, 1997-ben Kossuth-díjat kapott. Munkáit rangos külföldi és magyar magán-és közgyűjtemények őrzik. Mások mellett, a Thyssen-Bornemissza és a Sulkowsky Gyűjteményben, a Magyar Nemzeti Galériában, a Fővárosi Képtárban, a Ludwig Múzeumban láthatók a szeptember 7-én elhunyt Csernus Tibor munkái.
Forrás: FH