Gazdaság / HR
FHB: titkos cimborák 5 százalék alatt?
Az FHB Nyrt. részvényeseinek neve továbbra sem ismert, mivel senki nem éri el a bejelentési kötelezettséggel bíró 5 százalékos tulajdoni hányadot. Eközben a Moody’s nemzetközi hitelminősítő A2/P-1-ről Baa3/P-3-ra módosította az FHB rövid és hosszú
A tulajdonosi szerkezettel kapcsolatban az ÁPV kommunikációs vezetője annyit közölt: hogy a mostani értékesítésben több mint két tucat hazai és nemzetközi (ausztriai, svájci, holland és angolszász) intézményi befektető szerzett egyenként legfeljebb 2-3 százalékig terjedő tulajdoni hányadot.
Elemzők szerint nagyon nem kell megijedni a Moody’s leminősítéstől, mert a jelzálogleveleket nem érintette, és a tőzsdét sem rázta meg; az FHB részvényei jelenleg 0,6 százalékkal magasabban állnak, mint a tegnapi záráskor, így ez a hír nem lesz árfolyammozgató.
A pénzügyminiszter néhány nappal ezelőtt azzal magyarázta, hogy az FHB tőkepiaci szereplőkhöz kerül, mert azok kedvezőbb árat fizettek, mint amit a szakmai befektetők ajánlottak. A tranzakció gyorsaságával kapcsolatban annyit mondott, hogy így tudták elejét venni az információ kiszivárogtatásának és a spekulációknak. Ennek az is lehet a magyarázata, hogy a szakmai befektetők nem értékelték annyira a bankot, hogy versenybe szálltak volna érte. Egy konkurens banknak elméletileg többet kellett volna, hogy érjen az FHB, mint egy pénzügyi befektetőnek, mert ha beolvasztja a saját bankjába, akkor akár olyan szinergikus hatásai lehettek volna, amik így nem fognak kialakulni. A Cashline elemzője ugyanakkor úgy véli, más értéke lett volna egy OTP esetében, és más egy feltörekvő pénzintézet esetében, akiknek létkérdés egy olyan infrastruktúra és ügyfélkör megszerzése, mint ami az FHB-nek van. Az értékével kapcsolatban elmondta: feltehetően 2000 forintnál (2025 forinton adták el) többet érnek a részvények, de így is a működése fölé van árazva, összehasonlítva a környező bankrészvényekkel, tehát az FHB jóval túl van értékelve. Sarkadi Szabó Kornél szerint lehet, hogy 5-10 százalékkal magasabb árat is ki lehetett volna csikarni másfél hónappal ezelőtt, amikor a tőzsdék szárnyaltak, de a mostani eladási időpont is megfelelő volt.
A Cashline elemzője az FHB értékesítése kapcsán felhívta a figyelmet, hogy az a Allianznak, mely a sokkal kisebb részvényhányadot képző "B" sorozatú részvények többségi tulajdonosa, vétójoga van bizonyos stratégiai kérdésekben, így aki át akarja venni az irányítást az FHB-nél, annak az Allianzcal is meg kell egyeznie. Veres János pénzügyminiszter az eladás gyorsaságát egyfelől szintén az Allianz befolyásával magyarázta. Sarkadi Szabó Kornél szerint ennek fényében szakmai befektetőként jelentkezni egy tenderre nem ugyanolyan feltételek mellett lehet, mint egy nyílt tenderen, így érthető, hogy piaci szereplőkhöz került.
Más elemzők szerint az új tulajdonosi szerkezet tagoltsága a BÉT szempontjából, mindenképpen jó, mert az új tagolt tulajdonosi struktúrával, mondhatjuk, hogy létrejött egy mini OTP. Az ő esetükben láttuk mire voltak képesek az elmúlt évben, és még ha ez a teljesítmény nem is várható az FHB-től, de a részvények árának emelkedéséhez és a stabilitás megtartásához elég lehet. Sarkadi Szabó Kornél szerint azonban nem annyira a stabilitás a fontos, mert biztos benne az új tulajdonosok nem várják a részvények árának robbanásszerű emelkedését, hanem megfelelő prémiummal tovább fogják adni a részvényeiket egy szakmai befektetőnek, aki majd koncentrálni fogja a kontrollt jelentő több, mint 50 százalékos részesedést. Abban reménykedhetnek, hogy a szakmai befektetők meg tudnak egyezni az Allianzcal vagy az Allianz lép elő, mint végső irányítást átvevő tulajdonos.
Kedden a Fidesz bejelentette, hogy a költségvetési bizottságban meg kívánja hallgatni Veres János pénzügyminisztert az FHB-bankcsoport privatizációjának körülményeiről, mert a párt szerint sem a tranzakció módja, sem időzítése nem volt helyes. A Fidesz nem érti, hogy miért volt szükség a bankcsoport eladására, miért volt ennyire sürgős a tranzakció, miért csak korlátozott számú intézményi befektető vehetett részt az ügyletben, és miért a szerintük legrosszabb időben – három hónap legalacsonyabb árfolyamán – adták el a részvényeket. Varga bemutatott egy grafikont is, amely szerint az elmúlt három hónap árfolyammozgását tekintve szintén a mélypont kellős közepén következett be a tulajdonosváltás. Az alelnök itt ráadásul kísérteties hasonlóságot vél felfedezni a Mol-részvények értékesítésével.
Ezzel kapcsolatban elmondta Sarkadi Szabó, hogy eljárástechnikáját tekintve lehet párhuzamot vonni: a Mol esetében egy többlépcsős értékesítés volt, melyben minden értékesítési utat kipróbáltak. Ellenben a Mol csomag egy részét mélyen a stratégiai értéke alatt értékesítették. Az FHB esetében ez nem mondható el. Mindemellett az sem elhanyagolható Sarkadi Szabó szerint, hogy, ha nem lenne ez a felvásárlási sztori az FHB körül, akkor a részvény körülbelül 1300 forinton forogna, míg most 2080 között van. Szerencséje volt az APV Zrt.-nek, hogy elindult egy felvásárlási harc, mert ez hajtotta fel a részvény árát az elmúlt két évben. A Cashline elemzője szerint 2200-2300 forintos rezervációs áron fogják tudni eladni egy szakmai befektetőnek.
A Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (Tebész) szerdán levélben kérte, hogy az állami vagyonkezelő közölje, mely vevők, mekkora tulajdonrészhez jutottak az FHB részvényértékesítés során – értesült az OrientPress. A Tebész álláspontja szerint a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló jogszabály alapján nem tagadhatják meg a megnevezést.