Maradhat az alapkamat

Minősített, azaz kétharmados többséget élvez a változatlan jegybanki kamatra szavazó elemzői kör, és csaknem ilyen arányú többség alakult ki a devizakereskedők között is. A Reuters napokban közzétett felméréséből ugyanakkor az is kiderül, hogy az év végére 7 százalékra süllyedhet a kamatszint.

Az elemzők szerint a kamatcsökkentés csúszásának valószínűségét erősíti az is, hogy az élelmiszerárak a várakozások szerint jelentősen emelkednek a közeli hetekben. Ez ugyan egyszeri esemény, de emelheti az inflációs várakozásokat, ami a jegybank döntéshozóit is meggondolásra késztetheti.

Természetesen a nemzetközi pénzpiacok legutóbbi hetekben bekövetkezett lázas állapota, pontosabban az amerikai másodlagos jelzálogpiac megroggyanása is óvatossá teheti a monetáris tanácsot, amelynek gondosan kell figyelnie a befektetési eszközök kockázati átértékelését. Erre utalt a HVG-nek nyilatkozva Simor András is, kifejtve, hogy "… kockázati felárak emelkedését komolyan figyelembe kell vennünk a kamatdöntéseinknél".

Az MNB elnökének az a véleménye, hogy "… az átrendezés eredményeként a magyar államnak és a vállalatoknak egyaránt magasabb kamatot kell fizetniük a devizahitelekért, s a forintbefektetésektől elvárt hozamok is nőnek. Ez pedig gyengíti a forintárfolyamot és ezen keresztül rontja az inflációs kilátásokat".

Ugyanakkor a kamatcsökkentés mellett is vannak érvek, hiszen az infláció a kockázatok mellett is várhatóan jelentősen csökken, az év végére átlagosan 5,55 százalékos fogyasztó áremelkedést várnak az elemzők, a jövő év végére pedig véleményük szerint az inflációs ütem 3,5 százalékra esik.