Sólyom: Schengennel új lehetőségek nyílnak

Az államfő feleségével, Sólyom Erzsébettel látogatott el a községbe. Történelmi források szerint egykor a deáki templomban használták a Halotti Beszédet és Könyörgést, amely a legrégebbi összefüggő magyar nyelvemlék.

Sólyom László és kísérete részt vett a helyi római katolikus Nagyboldogasszony-templomban tartott ünnepi szentmisén, amelyet Orosch János, a Pozsony-nagyszombati Főegyházmegye püspöke mutatott be. Ezután Szent István szobra előtt folytatódott a megemlékezés. A vendégeket köszöntötte Bukovský János  Deáki polgármestere, aki az elnöknek is megköszönte a helyi római katolikus templom állagmegőrzéséhez nyújtott magyarországi segítséget.

Sólyom László beszédében azt mondta: István az egység királya volt, amit jól jelez, hogy a római és a keleti egyház egyaránt szentként ismeri el. Harmincnyolc éves uralkodása során az ország - az államfő szavaival - "szilárd struktúrát" kapott. A fiához, a korán elhunyt Imre herceghez intézett Intelmek az államalapító emberi nagyságáról is tanúskodnak. Azok az erények, amelyeket István megtestesített és gyakorolt, mai szavakkal is leírhatók, a mai napig időszerűek - hangsúlyozta a magyar államfő. Kiemelte, hogy Magyarország ezer éven át a jogbiztonság országa volt, amely nem akart asszimilálni más, nem magyar népeket, sőt, befogadó államnak bizonyult. Magyarország kollektív jogokat biztosít nemzetiségeinek, de - fogalmazott Sólyom László - ugyanezt joggal várja el a magyar kisebbségek számára más államoktól is. Ezzel összefüggésben azt is megemlítette, hogy a készülő új európai uniós alapszerződésbe bekerülnek a kisebbségi jogok is. Az Európai Unió nemcsak gazdasági, hanem jogközösség is, amely elvárja a jogok tiszteletben tartását - fűzte hozzá.

A köztársasági elnök fontosnak tartotta a szlovák-magyar határ menti régiók úthálózatának fejlesztését, újabb hidak mielőbbi építését a Dunán és az Ipolyon. Szerinte természetesnek kellene tekinteni, hogy Ivan Gašparovič szlovák államfő részt vesz a magyarországi szlovákok egy-egy rendezvényén, a magyar elnök pedig a szlovákiai magyarok olyan ünnepségén, mint amilyen a deáki is.

Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártja elnöke beszédében egy eddig még nem közölt közvélemény-kutatás eredményét summázta: eszerint a szlovákiai magyarok identitásában a településükhöz való ragaszkodásnak van a legnagyobb szerepe, ezt követi ragaszkodásuk szűkebb régiójukhoz, harmadik helyen szerepel az összmagyarsághoz tartozás tudata, majd az európaiság és az államokhoz - vagyis Szlovákiához illetve Magyarországhoz - való kötődés csak az ötödik, hatodik helyen áll a rangsorban.

A magyar köztársasági elnök beszéde után megkoszorúzta I. István király deáki szobrát.