Nevetségesen olcsó a magyar termőföld

Miközben a csatlakozás előtt évente 20-30 százalékkal növekedtek a földárak, az EU-taggá válás óta szerényebb az áremelkedés. A mostani hektáronkénti 500 ezer forintos átlagár szakértők szerint alig valamivel magasabb, mint amit 2004-ben regisztráltak.

Míg a magyar termőföld ára az európai átlagnak csak körülbelül egyötöde, addig a búzától kezdve a mezőgazdasági gépekig minden más ugyanannyiba kerül, ez rontja a magyar versenyképességet. Van olyan vélemény, hogy ezen az segítene, ha a belföldi cégek vásárolhatnának termőföldet, hiszen ma egy traktor lízingeléséhez is céggel kell rendelkezni.

A vállalkozások ugyan bérelhetnek termőföldet, de ez nagy kockázattal jár, hiszen a bérleti szerződés lejárta után már nem az adott vállalkozás művelheti tovább a földet. Magyarországon – több szakértő szerint is – a kormány és a pártok politikai okokból nem merik feloldani a földvásárlási tilalmat, és attól tartanak, hogy külföldiek magyar cégeken keresztül tömeges felvásárlásokba kezdenének.

Az Európai Bizottság a közelmúltban kezdte meg az adatgyűjtést ahhoz a jelentéshez, amely az egyes új tagállamokban a külföldiek (jogi és természetes személyek) földvásárlására alkalmazott hét éves vagy még hosszabb átmeneti időszak fenntartásának indokoltságát vizsgálja. A csatlakozási szerződés értelmében az általános felülvizsgálatnak 3 évvel a csatlakozás után kell megtörténnie, amelynek eredményeként a tagállamok egyhangúlag dönthetnek az átmeneti korlátozás lerövidítéséről vagy megszüntetéséről. A követelmény azt jelenti, hogy senki sem kényszerítheti Magyarországot az átmenet idő előtti feladására. Sőt, Magyarország indokolt esetben – amennyiben a földárak közötti jelentős különbség miatt piaci zavarok keletkezhetnek – további három évvel kiterjesztheti a korlátozást.