Magyarországon négy-öt éves korban a gyerekek 85-90 százaléka megkapja az óvodai szolgáltatásokat a szegény gyerekeknek viszont csak 77-88 százaléka - mondta Darvas Ágnes szociológus. Hozzátette: ez azt jelenti, hogy a gyerekek egy része akkor sincs óvodában amikor már kötelező lenne. Sok olyan település van, ahol 40-50 gyerek él úgy, hogy a településen nincs óvoda.

Az összes tanuló 20 százaléka szakiskolába, 43 százaléka szakközépiskolába és 37 százaléka gimnáziumba jár. A hátrányos helyzetűek 52 százaléka szakiskolába, 46 százaléka szakközépiskolába és csak 2,4 százaléka jár gimnáziumba. A hátrányos helyzetű gyerekek közül sokan nem is tanulnak tovább az általános iskola elvégzése után.

Korózs Lajos, az Országgyűlés ifjúsági, szociális és családügyi bizottságának MSZP-s elnöke elmondta: Magyarországon körülbelül 2,2 millió gyermekkorú él, húsz százalékuk, 420 ezer gyermek a szegénységi küszöb alatt. Elmondta: kiemelt cél, hogy a jelenlegi töredékére csökkenjen a szegény gyerekek, családok aránya, szűnjön meg a szegregálás, valamint alakuljon át az intézmények és a szolgáltatások működésmódja.

Mohácsi Erzsébet, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány elnöke közölte: egy 2004-es kutatás szerint 700 általános iskolában oktatják külön osztályokban a roma diákokat, és további 178 homogén cigányiskola működik. A roma gyerekek több mint harminc százaléka ezekbe jár. Rámutatott: a roma gyerekek kevesebb mint 10 százaléka szerez érettségit, valamint egy cigány gyereknek ötvenszer kisebb az esélye a diploma megszerzésére, mint egy nem romának.