Az erőművekkel még a Horn-kormány idején kötöttek hosszútávú áramvásárlási szerződéseket. Tíz ilyen megállapodás van most érvényben, ezek közül kettő 2010-ben jár le, egy 2011-ben, a többi 5-10 évvel később, az utolsó pedig 2024-ben. Az árampiac liberalizációját törvény írja elő, 2007 nyarától. Az Európai Unió azonban kifogásolja a hosszútávú áramvásárlási szerződéseket, így korábbi sajtóhírek szerint a gazdasági minisztérium hamarosan tárgyalni kezd az erőművekkel azok felbontásáról. A megállapodások felmondása miatt az államnak várhatóan kártérítést kellene fizetnie az erőműveknek, becslések szerint összesen 250-300 milliárd forintot, ami Katona Kálmán szerint nagyon megterhelné a költségvetést, a konvergenciaprogramot is felborítaná.

A hosszútávú áramvásárlási szerződések még előnytelennek számítottak megkötésükkor az akkori piaci viszonyokhoz képest, mostanra azonban ez megváltozott, a világpiaci árakhoz képest előnyösebbek már. 2002 óta felével nőtt ugyanis az olaj világpiaci ára, jelentősen drágult a gáz és az áram is.

A szerződések felbontásával veszélybe kerülhet itthon az áramellátás, amely régóta biztonságos már. Emellett az új áramszolgáltatók piacra lépésével akár 20-30 százalékkal is nőhet az átlagfogyasztók villanyszámlája - mondta az MDF-es politikus.

Katona Kálmán ezért azt javasolja, hogy Magyarország tárgyaljon az EU-val, és szüntessék meg a hosszútávú szerződésekben azokat az elemeket, amelyeket az Unió kifogásol. Emellett az ország energiaellátási stratégiájához dolgozzanak ki egy olyan modellt, amelyben helye van a közép- és hossztávú szerződéseknek, garantálják az ellátás és a befektetők biztonságát, illetve figyelembe veszik a megújuló energiaforrásokat. Csak ezután foghatnának hozzá a villamosenergia törvény módosításához.

A Környezetvédelmi bizottság elnöke úgy tudja, hogy a gazdasági minisztérium még nem kezdett tárgyalni az erőművekkel, vagyis még lenne idő arra, hogy átgondolják a szerződések sorsát. Az ügyben Katona Kálmán hétfőn interpellál majd a parlamentben.