A lényeg, hogy mennyi a havi törlesztő részlet

A piacon lévő jelzáloghitelek teljes spektruma szinte átláthatatlan. A svájci frank alapú hitelek aránya 2003-ban lett számottevő, amikor a forint és a svájci frank hitel kamatrése 11 százalék volt. A kamatrés mára ugyan 5 százalékra szűkült, mégis, ez év elejére a teljes 3.446 milliárd forintos lakossági jelzáloghitel állomány nagyobb része deviza alapú, a szabad felhasználású hiteleknél az arány 93 százalék, a lakáscélú hitelek valamivel kisebb.

A keresleti oldalon a választásnál elsődleges szempont a havi törlesztő részlet nagysága, míg második helyen a részletek változatlansága szerepel. A sorban a harmadik helyen a felvételkor fizetendő egyszeri költségek, míg a negyediken a hitelhez jutás egyszerűsége, gyorsasága áll.

A havi törlesztő részlet két technikával csökkenthető. Az első az, amikor a futamidő elején – általában egy évig – nem kell kamatot fizetni. A másik megoldás, hogy kamatot kér a bank, viszont eltekint a tőke törlesztésétől. Ez a változat akár 4-6 éves időszakot is lefedhet. Például egy 5 millió forintos, 20 éves futamidejű jelzáloghitel 6 éves türelmi időszaka alatt 20 ezer forinttal lesz kisebb a havi teher.

Ma már léteznek a hitel-piacon is maradványértékes konstrukciók, korábban ezt csak a lízingesek alkalmazták. Ennél a futamidő egészében alacsonyabb a havi törlesztő részlet, viszont a hitel 15-20 százalékát lejáratkor, egy összegben kell megfizetni. A bankok általában lehetővé teszik, hogy lejáratkor a maradványérték új hitelként működjön, vagyis havi részletekben kerüljön megfizetésre.

A hitel felvételekor felmerülő költségek akár több százezer forintot is kitehetnek, e körbe tartozik az értékbecslés, a folyósítás és a közjegyző díja is. A jelzálog hitel-intézetek többsége ma már ezt is meghitelezi az ügyfélnek. Az előbbi 5 millió forintos hitel példájánál maradva, a 240 ezer forintos egyszeri díj meghitelezése 1.700-1.900 forinttal emeli a havi törlesztő részletet.