A száznapos "türelmi idő" a jövő pénteken jár le, de a konzervatív napilap értékelése szerint a szociáldemokrata Alfred Gusenbauer kancellár kormánya ezt a társadalomtól nem kapta meg, a kabinet már hivatalba lépése első napjától "tűz alatt állt". Miközben a kancellár január 11-én 12 miniszterével és 6 államtitkárával letette a hivatali esküt, a kancellári hivatalon kívülről 2 ezer baloldali tüntető harsogta: "Ki árult el bennünket, szociáldemokratákat?"

Az Osztrák Szociáldemokrata Pártnak (SPÖ) kétségtelenül balszerencséje volt az indulásnál. A tandíj megszüntetésére tett ígéretének éppúgy nem sikerült érvényt szereznie, mint az Eurofighter-vadászgépek beszerzéséről kötött szerződés felmondásának, ráadásul fontos tárcákat volt kénytelen átengedni a koalíciós társ Osztrák Néppártnak (ÖVP), köztük a pénzügyminisztériumot.

A baloldali választók nem vették jó néven kancellárjuktól, hogy az örökösödési adó kérdésében (amelyet a szociáldemokratát megtartani, a néppártiak megszüntetni akarnak) a néppárt álláspontja látszik felülkerekedni, és az osztrák munkaerőpiac védelmére tett ígéreteiket sem sikerült a szociáldemokratáknak teljesíteniük: a kelet-európai EU-tagországokból, ha korlátozott számban is, de érkeznek szakmunkások Ausztriába.

Az IMAS közvélemény-kutató intézet április első két hetében végzett felmérése ennek ellenére azt jelzi, hogy a szociáldemokrata szavazók ítéletükben kíméletesebbek a kormánnyal szemben, mint a néppártiak: Gusenbauer választóinak csupán 29 százaléka véli úgy, hogy a kormány eddig rosszul látta el feladatát (32 százalék szerint jól), míg az ÖVP-táborban 41 százalék mondta ugyanezt (31 százalék az ellenkezőjét).

Az SPÖ-nek kedveztek az Eurofighter-beszerzéssel kapcsolatos leleplezések és a korábbi néppárti kormány által bevezetett nyugdíjreform módosításában kiharcolt kedvezmények (a nehéz munkát végzők és az egész életükben folyamatosan dolgozók esetében).

A kormány tevékenységével az osztrák választóknak összességében csupán 19 százaléka elégedett, 42 százalékuk viszont nem. A felmérésből a Presse szerint egy unalmas, szürke kormány képe rajzolódik ki. Ezt bizonyítja a lap szerint az, hogy az osztrákoknak csupán 33 százaléka mondta, érdeklődik a belpolitika iránt, 67 százalékuk viszont ennek ellenkezőjét állította.

Az IMAS értékelése szerint a jelenlegi "politikai letargiának" két oka van: a kedvező gazdasági helyzet és az elhúzódó konfliktusoktól való idegenkedés. A nagykoalíciós kormány ez utóbbiban új mintát vezetett be: kormány és ellenzék szerepét a koalíció egyaránt eljátssza.

A választási reformcsomagot például (ez szociáldemokrata ígéret volt), amelynek lényege, hogy a választási korhatárt 16 évre szállítanák le, és levélben is lehetne szavazni, először "jegelték", majd utóbb megállapodtak, hogy még lehetőleg a nyári szünet előtt döntésre viszik.

A néppárt a fiatalítás után a tartalmi megújulást tűzte zászlajára. Az Andrea Kdolsky egészségügyi, családügyi és ifjúsági miniszter és Josef Pröll mezőgazdasági, erdészeti, környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter köré gyűlt "ifjabb gárda" feladata a párt "átszellőztetése" - írta a Die Presse.