Az Exodus csak egy mítosz?
Egyiptomban, a Sínai-félsziget északi részén, Quantara East-en egy több ezer éves erőd falainak darabjait, illetve megkövesedett vulkáni lávát ástak ki a helyi régészek. A jeles alkalom kapcsán Dr. Zahi Hawass, az Egyiptomi Régészeti Tanács főtitkára busz
2007. április 13. péntek 19:08 - Hírextra
Egyiptom az egyik legfontosabb lelőhelye az ókori régészeti kincseknek, a helybeliek gyakran tréfálkoznak azon, hogy bárhol kezdi az ember a földet kaparni, biztosan talál valamilyen leletet - olvasható az Anno történelmi portálon. Egyiptom emellett spirituális központ is, ahol az emberek évszázadokon keresztül kutatták az élet értelmét. Néha ez a két dolog összefut, és régészeti bizonyítékok támasztják alá a mitológiák, legendák valóságtartalmát, de van, amikor nem ez történik.
A most feltárt leletek kapcsán az egyik francia újságíró megkérdezte, hogy kapcsolatban állhatnak-e a bibliai Exodus történetével, ugyanis a koruk nagyjából egybeesik azzal az időszakkal, amit az Ószövetség szerint a zsidó nép Mózes vezetésével a Sínai-sivatagban bolyongva töltött, egyenesen Kánaán felé tartva. Hawass erre azt válaszolta, hogy a Kivonulás csak egy mítosz. Bár a Sínai hegyre látogató turistacsoportok kalauzolása közben az idegenvezetők néha rámutatnak egy-egy csipkebokorra, mondván, ez ugyanaz, melynek képében az Úr megjelent Mózes előtt, valójában azonban a területen dolgozó archeológusok a mai napig nem találtak semmilyen tárgyi bizonyítékot, ami alátámasztaná a Bibliában leírtakat.
A mostani leletek közül a megkövesedett láva feltehetőleg a Kr. e. 1500 körül, Szantorini szigetén kitört tűzhányóból származik, melynek katasztrófája kb. 35 ezer ember halálát okozta és egész városokat söpört el Egyiptom, Palesztina és az Arab-félsziget felszínéről. Az ugyanitt talált négyszögletes erőd pedig fontos szerepet játszhatott az ókori Egyiptom védelmében, ez lehetett ugyanis a Hórusz katonai út kiinduló pontja, mely Egyiptomot kötötte össze Palesztinával. De ezek a leletek sem bizonyítékok az ótestamentumi Mózes- történetre, az egyiptomi menekülésre, majd a sivatagban töltött negyven évre.
Úgy tűnik tehát, hogy nem jönnek be James Cameron számításai; a neves hollywoodi rendező – aki nemrégiben nagy szenzációt váltott ki bejelentésével, mely szerint dokumentumfilmben mutatja be a „megtalált” Jézus-sír tárgyi bizonyítékait- tavaly hasonló jellegű filmet készített, melyben Mózes történetét próbálta alátámasztani. Az Exodust bizonyító elméleteit akkor – a mostanihoz hasonlóan – gyorsan és egységesen cáfolták a szakemberek.
Mózes történeteAz Exodus, Mózes második könyve, Mózes életének kezdetét, a zsidók Egyiptomban eltöltött utolsó korszakát és onnan való kivonulását öleli fel, amely feltehetőleg az i.e. XIII. században következett be. A történet a zsidóság életének egy különösen fontos időszakát örökít meg, amikor a 12 törzs néppé kovácsolódott. A Biblia szerint Isten égő csipkebokor képében megszólította a Sínai-sivatagban birkákat legeltető Mózest, akit ezzel az aktussal választott ki a zsidó nép egyiptomi elnyomástól való szabadulása végrehajtójának. Mózes a fáraó elé járult és megkérte, engedje el a zsidókat, ő azonban megtagadta a kérést, mire Isten haragra gerjedt és tíz csapást mért az egyiptomiakra, így a fáraó végül elbocsájtotta őket. Később hatalmas sereggel indult üldözésükre, de Isten segítségével Mózes kettéválasztotta a Vörös-tengert, így a zsidók átkelhettek rajta, az egyiptomiakat azonban elsodorta az ár. Három hónap elteltével megérkeztek a Sínai-hegyhez, ahol Isten átadta Mózesnek a Tízparancsolatot. Ezután negyven évig bolyongtak a sivatagban az Ígéret Földjét keresve, Mózes el is vezette őket a határig, utána meghalt.