A több száz négyzetméteres, többszintes vendégház nádtetővel volt lefedve, a lángok percek alatt elborították az egész épületet. A tűz idején öten voltak a vendégházban, ők időben kijutottak az épületből, így senki sem sérült meg. A tüzet hajnali egyre oltották el.

Hatalmas lánggal égett a nádtető, a tűzoltóknak nem volt könnyű dolguk. A többszintes, több száz négyzetméteres vendégház oltásához a legnagyobb, ötös kiemelt fokozatot rendelték el, így a környező települések, de még a szomszédos megyék is küldtek tűzoltókat az oltáshoz. A lángokat először csak kívülről tudták oltani a tűzoltók, mert félő volt, hogy összedől a meggyengült épület.

Attól lehetett tartani, hogy - mivel ez betonelemes, födémes épület - esetleg az ott lévő elemek meglazulhattak a nagy hőmérséklet hatására, ezért a tűzoltás vezetője - nagyon helyesen - az oltást kívülről rendelte el - mondta a Független Hírügynökségnek Geiger János, megyei katasztrófavédelmi igazgató.

Szerencsére nem volt szél, így a közeli - szintén nádtetős épületek nem voltak veszélyben. Az oltást viszont megnehezítette, hogy a vizet hat kilométerről kellett a tűzoltóknak ide szállítani. Amikor a tűzoltók már az épületbe is bemehettek a még izzó, néhol lángoló nádat letolták a földre, nehogy a parázsló nád visszalobbanjon.

A tűz idején egy negyven fős csoport vendégeskedett éppen a majorban, de a fogadóban csak öten voltak. Mindenki időben kijutott a vendégházból, senki sem sérült meg. Az épület leégése a környék idegenforgalmát is érzékenyen érinti.

A magyar pusztai vendéglátásról, a csikós és huszár bemutatóiról ismert major 97 ágyas főépületében az első becslések szerint 150-200 millió forintos kár keletkezett. A tűz okát még keresik a tűzoltók, de valószínű, hogy a nádtető alatt futó elektromos kábelek hibája okozhatta a tüzet.