"Lehet, hogy ha három hónappal többet vitatkozunk nyitottabban, akkor később a döntések elfogadottabbak, meg talán pontosabbak lettek volna, de a lényegen nem változtatnék" - fogalmazott az interjúban Gyurcsány Ferenc. Az egészségügyi reformot azok között említette a kormányfő, amelyeket lehetett volna jobban csinálni. Mint mondta, azt hitte, tíz év vita után ebben nagyobb az egyetértés.

Az antiszemitizmus témáját érintve a kormányfő arra emlékeztetett, hogy nagyjából fél éve annak, hogy "a látható és érzékelhető antiszemitizmust a parlament legnagyobb ellenzéki pártja nem utasítja el". Az árpádsávos zászlóról kialakult vitában kiderült, hogy az, amit 1992-ben még ők is szélsőségesnek találtak, és ami nyilvánvalóan a legnagyobb szörnyűségek szimbóluma Magyarországon, mára nekik elfogadható - mondta.

A közbevetésre, hogy a Fidesz következetesen visszautasítja az antiszemitizmus vádját, Gyurcsány azt mondta: "nem az a kérdés, hogy milyen vádat utasítanak vissza, hanem hogyan viselkedik valaki. Nem az a kérdés, hogy mit mond, hanem az, hogy mit csinál".

Gyurcsány szerint jelei vannak annak, hogy a vele szemben korábban meghirdetett fideszes bojkottpolitikán most már repedések keletkeztek. Az első az volt, amikor a polgármesterek, köztük a fideszes polgármesterek is belátták, hogy tárgyalni kell az ország dolgáról. Most a nyugdíjrendszerről, a közoktatás átalakításáról, a versenyképességről lehet majd tárgyalni.

A tervezett európai Nabucco és az épülő orosz Kék Áramlat gázvezetékek kérdése kapcsán kijelentette: büszke arra, hogy Magyarország érdekeit képviseli, mást nem is tehet.