Nem lehet több milliárd forintot az adófizetők pénzéből erre elkölteni, csak azért, hogy a Fidesz és Orbán Viktor "visszaigazolást kapjanak a mozgósítási potenciálról" - mondta sajtótájékoztatóján a szocialista politikus. Simon Gábor hangsúlyozta: el kell fogadni, hogy a népszavazás nem azonos az országgyűlési választással, amely legközelebb 2010-ben lesz.
Az Alkotmánybíróság (Ab) döntése értelmében a Fidesz és a KDNP által kezdeményezett hét népszavazási kérdés közül háromban, a termőfölddel, a kórházprivatizációval és a patikán belüli gyógyszerárusítással kapcsolatos népszavazási kezdeményezésekben megkezdődhet az aláírásgyűjtés.
Két kérdésben, a kormánytagok felelősségére és a nyugdíjasok munkavállalására vonatkozó kezdeményezéseket illetően az Ab helybenhagyta az Országos Választási Bizottság (OVB) határozatát, amelyben a testület megtagadta az aláírásgyűjtő ív hitelesítését. További két kérdést, a vizitdíjra és tandíjra vonatkozóakat az OVB-nek újra meg kell vizsgálnia. A vizitdíjjal kapcsolatos határozatot az Ab szerint formai, míg a másikat tartalmi okok miatt kell újra napirendre tűznie az OVB-nek.
A kormánynak nincs teendője az Alkotmánybíróság (Ab) döntése után, hiszen egyelőre egyetlen kérdésben sem dőlt még el, lesz-e róla népszavazás - közölte a kormányszóvivői iroda. A közlemény szerint „a kormány minden esetben betartja a demokrácia írott és íratlan szabályait: a jogszabályoknak megfelelően biztosítani fogja a népszavazás lebonyolításának feltételeit, ha a népszavazásra javasolt kérdések jogszerűnek bizonyulnak, és ha azokat a választópolgárok megfelelő számú aláírással támogatják”.
"A Fidesz téved, és nehéz helyzetbe kerülhet"
Az MTI-nek nyilatkozó politológusok szerint, ha csak három kérdésben írnak ki népszavazást, akkor az várhatóan nem ad alkalmat arra a Fidesznek, hogy a kormány lemondását követelje. Abban Szomszéd Orsolya, a Vision Consultung elemzője és Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet szakértője is egyetértett: amellett, hogy a három kérdést - kisebb jelentőségük miatt - nem használhatná fel a Fidesz a kormány megbuktatására, az ellenzéki párt azzal is kudarcot vallhat, ha kevesen mennek el a népszavazásra. Mráz Ágoston Sámuel rámutatott: a három jelenleg talpon maradt kérdés nem szól konkrétan a kormányzat tevékenységéről.
"Az, hogy a vizitdíj és a tandíj kérdése bizonytalanná vált, az azt jelenti, hogy a Fidesz nehéz helyzetbe kerülhet, hiszen kevésbé tudja hitelesen hangoztatni a továbbiakban, hogy a népszavazás a kormány bukásához vezethet" - hangsúlyozta Szomszéd Orsolya. A szakértő szerint az Alkotmánybíróság által átengedett három kérdés közül a termőfölddel és kórházprivatizációval kapcsolatban születhet a Fidesz számára kedvező eredmény, a gyógyszerkérdés esetében azonban a kormány kommunikációja is meggyőző lehet az állampolgárok számára.
A vizitdíj és a tandíj azonban két fontos szimbóluma a kormányzat tevékenységének, ha ezekben mégis népszavazást írnak ki, és az érvényes és eredményes lesz, az jól jöhet majd a Fidesznek - mondta Mráz Ágoston. Abban mindkét politológus egyetértett: van esély arra, hogy a mostani három lehetőség mellett még egy vagy két kérdésben is olyan döntés születik, hogy kiírható a népszavazás.
Szomszéd Orsolya azt mondta: téves az a helyzetértékelése a Fidesznek, hogy a népszavazást összekapcsolja a kormány bukásával. Ez nem reális várakozás, hiszen egyebek mellett az őszi események ellenére is a helyén maradt a kormány - tette hozzá.
Alkotmányjogilag nincs mit visszavonni
Csak az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekben lehet népszavazást tartani - mondta el a Hírextra megkeresésére Kolláth György alkotmányjogász, aki így folytatta: „Miután a népszavazás az Országgyűlést übereli és nem a kormányt, ezért kormányt buktatni népszavazással alkotmányjogi képtelenség.”
Simon Gábor a népszavazási kezdeményezés visszavonásáról szóló nyilatkozatára Kolláth kijelentette: „Politikai meccs van”. Mint mondta, az a felvetés, hogy a népszavazás 3-5 milliárdos költségét másra is lehetne fordítani, alkotmányjogilag értékelhetetlen. „A demokrácia egy körülményes és drága dolog, de nincsen nála jobb” - fogalmazott a szakértő, Churchillt is segítségül hívva.
Kolláth György szerint alkotmányjogilag inkább az a kérdés, hogy ki mit vonjon vissza – ugyanis nincs mit visszavonni. Az alkotmányjogász rávilágított: valójában most arról szól a közbeszéd, hogy bár az Alkotmánybíróság által jóváhagyott kérdésekben lehetne népszavazást tartani, de vajon érdemes-e elkezdeni az ehhez szükséges mennyiségű aláírás összegyűjtését. Az egyik oldal ezt nyilván feleslegesnek tartja, míg a másik támogatja, hogy készüljön el a 2-3-400 ezer aláírást tartalmazó címlista – mutatott rá Kolláth György.
