Gazdaság / HR

Nyitottá és átláthatóvá vált az MNB – jelentés az emúlt hat évről

Mértékadó szakmai körök elismerik, hitelesnek tartják a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tevékenységét - áll abban az összegzésben, amelyet a jegybank vezetése készített a búcsúzó Járai Zsigmond irányítása alatt eltelt hat évről.

A dokumentum teljes terjedelmében olvasható az internen, az MNB honlapján. Az összegzés az MNB 2001 márciusától 2007 márciusáig terjedő ciklus hat évét foglalja össze. A dokumentum szerint ez az időszak meghatározó változásokat hozott az MNB életében és szerepében: ekkorra esik az új európai normákkal összhangban lévő jegybanktörvény elfogadása, a kötöttségek nélküli devizagazdálkodás, az inflációs célkövetési rendszer bevezetése.

A dokumentum Járai Zsigmond aláírásával ellátott bevezetőjében olvasható: "a korábbi elefántcsonttorony elzártságából a bank nyitottá és átláthatóvá vált, sikerült széles körben világossá tenni azon nézetünket, miszerint egy gazdaság és egy társadalom akkor fejlődhet harmonikusan, ha az infláció alacsony, az árak stabilak. A jegybank monetáris politikájával e cél elérését szolgálta, alapvetően eredményesen. E hat év ugyanakkor a nagy remények és a nagy csalódások időszaka is volt."

A dokumentum szerint a legnagyobb változást az európai uniós csatlakozás hozta, ami az MNB számára a Központi Bankok Európai Rendszeréhez való csatlakozást jelentette. Az összegzés szerint "napjainkra az MNB tiszta profilú jegybankká vált, létszámát csaknem a felére csökkentette: 1300 főről 750-re, működési költsége reálértéken 2001 és 2006 között 30 százalékkal csökkent.

A bank ismertsége és elismertsége jelentősen megnőtt, egy 2006-os felmérés szerint az MNB a bizalom tekintetében közvetlenül az Alkotmánybíróság mögött foglal helyet."

Járai Zsigmond bevezetőjében olvasható: "még 2001-ben, az új jegybanktörvény elfogadását követően a Magyar Köztársaság kormányával egyetértésben az MNB azt a célt tűzte maga elé, hogy 2006-ra felkészültté teszi a magyar gazdaságot az euró bevezetésére. Azt vélelmeztük, hogy a maastrichti kritériumokat ekkorra teljesíti a magyar gazdaság, s azt reméltük, hogy nemzeti valutánkat, a forintot 60 éves korában nyugdíjazhatjuk. Sajnos, mára az euró bevezetésének időpontja az egyre távolabbi, bizonytalan jövőbe tolódott. 2001-ben, az új jegybanktörvény elfogadásakor az MNB bízott abban, hogy a jegybank függetlensége egy olyan, közmegegyezéssel elfogadott érték, amely egy modern demokráciában alappillérnek számít. Az elmúlt hat év alatt azonban ezen érték megóvásáért szinte naponta meg kellett küzdenünk."

© 2026 Hírextra. Minden jog fenntartva.