Tudomány
Bioárammal a Marson?
Az világegyetem felfedezésének leendő energiaforrását teszteli a NASA. Az emberi fülben talált anyaggal végez kísérleteket, melyet energiaforrásként alkalmaznának az univerzum feltárásához.
Mint ismeretes, hallás során a levegő által továbbított hanghullámokat a fülkagyló felfogja, majd ezeket a hallójáraton keresztül a középfülbe továbbítja. A hanghullámoktól a dobhártya vibrálni kezd, rezgéseit a hallócsontocskák továbbítják a csigának. Itt találhatók azok a rendkívül érzékeny belső szőrsejtek, amelyek a rezgő levegőrészecskék mechanikai energiáját elektromos energiává alakítják. Végül ez idegi impulzus formájában a hallóidegen keresztül az agyba jut. A szintén a csigában található külső szőrsejtek az agyból érkező jelek hatására mozognak, ezzel befolyásolva a hang erősítését. Mindezt pedig a szőrsejteken található motor fehérje, a prestin teszi lehetővé.
A kísérletek az emberi fülben található külső szőrsejtek működésén alapulnak, melyek azt a természetes elektromos erőt használják önmaguk mozgatására, így a hang erősítés befolyásolására is, amely termelésére minden emberi szervezet képes. A bioelektromos technológiai megoldásokkal foglalkozó IntAct Labs kutatócsoportja szerint a módszer a protein segítségével megfordítható, így a mozgást felhasználva elektromos áram fejleszthető.
Bár a legtöbb prestin azonban csak nagyon kis mennyiségű elektromosság előállítására képes, a kutatók abban bíznak, hogy a fehérjét nagy számban felhalmozva, egyfajta "generátor bőrt" létrehozva képesek lesznek az asztronauták a szükséges energiájukat saját maguk előállítani. Ha ilyen módon nagy mennyiség áram előállíthatóvá válik, megoldódik az a jelentős probléma, mely az űrutazás és űrkutatás során eddig a legnehezebben volt megoldható.
Ami a legjelentősebb volna a felfedezésben, hogy a Marson épített szerkezeteket ezzel az anyaggal vonnák be, és a bolygó szelét használnák fel az energia termeléséhez.
Matthew Silver, az IntAct Labs szakembere elmondta: "Első körben be szeretnénk bizonyítani, hogy a működési elv megállja a helyét a gyakorlatban is. A végső cél olyan struktúrát tervezni, amely rendelkezik a biológiai mechanizmusok önszerveződő képességével."
A biológiai anyag alkalmazása lehetővé tenné ezt is, hogy ez az réteg regenerálja magát sérülés esetén, közölte a terminal.hu.