Inkább Gyurcsány, mint Orbán

Az MSZP támogatói tábora teljes egészében a jelenlegi miniszterelnök mögött áll (95 százalék), míg a Fidesz szavazói valamivel megosztottabbak Orbán Viktor alkalmasságát illetően: 85 százalékuk Orbánt tartja alkalmasabbnak, 10 százalékuk azonban sem a Fidesz elnökének, sem a jelenlegi miniszterelnöknek a kompetenciájáról nincs meggyőződve.

Egy évvel ezelőtt 17 tulajdonság alapján értékelte a két politikust a kutatás, akkor egyértelműen Gyurcsány Ferencre érezték jellemzőbbnek a vizsgált tulajdonságokat. Most februárban nyolc tulajdonság tekintetében Orbán Viktor, hét esetében pedig Gyurcsány Ferenc megítélése a kedvezőbb, két esetben pedig nincs jelentős különbség Orbán és Gyurcsány között.

A miniszterelnököt leginkább az újító szellem, a határozottság, a magabiztosság és a hosszabb távú gondolkodás jellemzi, míg Orbán Viktor karakterében domináns jegynek az érthetőséget, a hitelességet, az őszinteséget, a megbízhatóságot és az emberek problémáira való fokozott odafigyelést tartják.

A tisztesség, az őszinteség, a hitelesség és a megbízhatóság tekintetében meghaladja a 20 százalékot azok aránya, akik sem Orbán, sem Gyurcsány esetében nem vélik jellemzőnek e tulajdonságok érvényesülését.

Az összes megkérdezett 50 százaléka, a kérdésre értékelhető választ adók 94 százaléka Gyurcsány Ferencet tartja az MSZP politikáját meghatározó személynek, de a válaszokban megemlítették Hiller Istvánt és Lendvai Ildikót, valamint az SZDSZ-t, illetve a liberális párt vezető politikusait is. A megkérdezettek 41 százaléka úgy véli, rövidtávon egyértelműen, 43 százalék szerint pedig hosszú távon is inkább hátrányt hoz a szocialistáknak Gyurcsány pártelnökké választása.

Orbán Viktor február 16-ai évértékelő beszédéről némileg többen hallottak (71 százalék), mint Gyurcsány Ferenc parlamenti évnyitójáról (66 százalék). A beszéd átlagos értékelése – hasonlóan Gyurcsányéhoz – közepesnél rosszabb. Az iskolai osztályzatok 100 fokú skálára vetített átlagértéke 41 pont, ami két ponttal magasabb Gyurcsány Ferenc beszédének átlagos megítélésénél.

Az Orbán-beszéd megosztó jellege tükröződik abban, hogy kizárólag a Fidesz szavazóinak körében ért el magas átlagpontszámot (79 pontot), míg a többi szavazói csoport inkább kritikusan ítélte meg azt. A bizonytalan pártválasztók jóval alacsonyabb átlagos értékelést adtak Orbán beszédére (27 pont) Gyurcsányéhoz képest (44 pont).

A megkérdezettek 60 százaléka azt várná az ellenzék vezérének évértékelésétől, hogy saját elképzeléseit ismertesse, és ne az elmúlt év kormányzati tevékenységét mutassa be, de ennek a kívánalomnak a többségi vélemény szerint nem felelt meg Orbán Viktor évértékelése. A megkérdezettek 53 százaléka szerint a beszéd inkább az elmúlt év eseményeinek értékeléséről szólt, s csak mindössze hét százalék mondta, hogy megfelelő ismereteket kapott az Orbán Viktor szerint szükséges jövőbeni teendőkről.

Az Orbán-évértékelő összességében jobban megragadt a közvéleményben, mint a miniszterelnök beszéde, a legtöbben azt tudták visszaidézni, hogy a pártelnök szerint az MSZP-kormány éveken át hazudott, és a hazugság árát maguknak a hazugoknak, nem a tisztességes dolgozóknak kell megfizetnie.

Akik mindkét expozéról értesültek, azok körében Gyurcsány Ferenc számára kedvezőbb adatok regisztrálhatók. 44 százalékuk szerint Gyurcsány beszéde sikerült jobban, míg Orbán Viktorét mindössze 26 százalékuk találta jobbnak. A szocialista szavazók körében 91 százalék Gyurcsány beszédet, míg a fideszesek közt 75 százalék Orbán Viktorét találta jobbnak.

A közvélemény-kutatást február 7-21. között végezték: az első héten 960 fős mintán az MSZP-kongresszusról és a két párt vezetőjének imázsprofiljáról tették fel a kérdéseket, február 13-14-én 600 főt kérdeztek a miniszterelnök évértékelő beszédéről, február 19-20-án pedig 801 embert Orbán Viktor évértékeléséről kérdeztek meg.