Határvita Kazincbarcika és Berente között

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság csütörtökön, nem jogerősen úgy döntött, hogy az 1954-es közigazgatási határok az érvényesek - mondta a verdikt ismertetését követően a távirati irodának Szabó József, a bíróság szóvivője. Berente lakossága még 1996-ban népszavazással döntött arról, hogy elszakad Kazincbarcikától. A voksolók többsége arra hivatkozott, hogy a kazincbarcikai önkormányzat nem teremt számukra megfelelő anyagi feltételeket a további fejlődéshez.

Berente közigazgatási területéhez tartozik a nagy vegyiüzem - a BorsodChem Nyrt. - jelentős része, a Borsodi Hőerőmű és a korábbi szénosztályozó is.

Több esztendőn át tartó huzavona után Berente 1999-ben vált el Kazincbarcikától, és lett önálló jogállású település, azonban sokáig nem tisztázódtak a határai. A megyei bíróság ezeket a közigazgatási határokat döntötte el nem jogerős csütörtöki határozatával. Berentét 1954-ben minisztertanácsi rendelettel csatolták Kazincbarcikához, mert a vegyipar fejlesztéséhez terület kellett. A berentei önkormányzat a jogvita során végig az 1954-es egyesítés előtti területi határok visszaállításához ragaszkodott.

Szabó József beszámolt arról is, hogy az ilyen jellegű pereknek csekély a bírósági gyakorlata. Szántód és Zamárdi, illetve Ózd és Farkaslyuk között volt hasonló vita - emlékeztetett. Az ügy hátteréhez tartozik az is, hogy a különválással a mintegy másfélezres Berente az ország egyik legtehetősebb települése lett, miután a vegyi üzem iparűzési adójának nagy részét megkapja, míg a 33 ezer lakosú Kazincbarcika önkormányzata növekvő forráshiánnyal - ami jelenleg 2,2 milliárd forint - küzd.