Tudomány
Az ókorban jobban ment az evezés
A mai evezős versenyzők biztosan veszítenének, ha az antik görög hajók gályarabjai ellen kellene indulniuk egy regattán - erre a következtetésre jutottak brit kutatók, akik egy antik görög csatahajó evezőihez sportolókat ültettek.
A New Scientist című brit tudományos magazin online kiadása legújabb számában ismerteti a leedsi és a londoni egyetem két munkatársának kísérletét: Harry Rossiter és Boris Rankov összehasonlító vizsgálatot kezdeményezett, melyben a mai evezősök teljesítményét összevetették az antik forrásokban szereplő legénység teljesítményével. A 2004-es athéni olimpiára elkészült egy ókori görög hadihajó 40 méter hosszú, pontos mása, melyen a mai evezősök megkísérelték teljesíteni az ókori forrásokban lejegyzett óránkénti 15 kilométeres, 8 csomós sebességet.
Kísérletük kudarcba fulladt, ugyanis a mai sportolók csak 5 csomós sebességre voltak képesek óránként. A görögök átlagsebessége egy nap 7 csomó volt, azaz csaknem 100 kilométer megtételére voltak képesek 24 óra alatt. Az antik evezősök átlagmagassága 168 centiméter lehetett, a mostaniaké 190 centiméter, ennek ellenére ők alkalmasabbak voltak a gyorsabb haladásra. A sporttudósok hozzátették azt is, hogy ezt a különbséget sem tréninggel, sem táplálkozással nem lehetne behozni. Egyelőre nem találtak magyarázatot az óriási eltérésre, ráadásul az antik görögöknél nem a legjobbak teljesítményéről volt szó: egy adott időszakban a görög városállamok mintegy 200 hajóval rendelkeztek, ezekre pedig 34 ezer evezős kellett.