Afganisztánba is szállhatnak az An-26-osok

Tömböl László altábornagy beszámolója szerint a NATO által biztosított, az utánpótlás és a váltás szállítására használt, drága "légihidak" némelyikét szeretnék kiváltani a légierő saját repülőgépeivel. Az An-26-osokat - becenevükön Ancsákat - akkor kívánnák használni, ha kisebb mennyiségű utánpótlást, vagy csak néhány katonát kell az afganisztáni magyar tartományi újjáépítési csoportnak szállítani.

A tábornok közölte: teljesen nem tudnák kiváltani a NATO légihidat az An-26-osokkal, hiszen azokkal nem lehet olyan mennyiségű felszerelést, vagy akkora létszámú katonát szállítani, mint a nemzetközi szerződés alapján biztosított légi járművekkel. Viszont az An-26-osokkal akár 10-15 százalékkal olcsóbban is meg tudnának oldani egyes szállításokat - tette hozzá. Ha a márciusi próbaúton bebizonyosodik, hogy célszerű igénybe venni ezt a szállítási módot, akkor havonta egy-két alkalommal indítana "saját járatot" a magyar légierő Afganisztánba.

Az An-26-os szállítószázad egyik pilótája, Lakatos Csaba őrnagy az MTI-nek azt mondta, hogy szakmailag nagy kihívásként tekintenek az afganisztáni repülőútra, hiszen egyrészt hadműveleti területen gyakorolhatják a repülést, valamint az út megtervezése is komoly feladat számukra. A kabuli repülőtér 1.800 méter magasan, hegyek között fekszik, a rakétatámadások miatt pedig spirálban kell leereszkedni a repülőgéppel. Az An-26-osnak a le és felszállás közben infracsapdákat kell kilőnie, szintén amiatt, hogy eltérítse az esetleges vállról indítható rakétákat.

Az őrnagy szerint az Ukrajnán, Azerbajdzsánon és Üzbegisztánon keresztül vezető repülőút összesen mintegy 12 óráig tart a levegőben, amelyhez még hozzá kell számítani a tankolások miatti két leszállást is. Várhatóan három napra bontják majd az oda-vissza utat: az első nap elrepülnek az üzbegisztáni határvárosba, Termezbe, ahonnét a középső nap repülnek tovább Afganisztánba. Itt megtörténik a ki-bepakolás, visszarepülnek Termezbe, majd a harmadik nap hazaindulnak.

Egy másik pilóta, Szántó Gábor őrnagy, azzal indokolta mindezt, hogy a középső nap pszichés hatásaival is számolniuk kell, hiszen hadműveleti területre repülnek be, ráadásul hegyek közé, és az is furcsa lesz, hogy a tengerszint felett 1.800 méteren landolnak majd. Az első utakra ezért csak oktató pilóták repülnek majd.

A Magyar Honvédségnek összesen öt An-26-osa van, ebből négyet 1974-ben, egyet pedig 1980-ban gyártottak. Az öt repülőgép közül egy van átalakítva személyszállításra, amellyel korábban már a miniszterelnök is járt Irakban.