Gazdaság / HR
A feketelista, ami valójában szürke
Ha a döntés a fogyasztónak kedvez, és a gazdálkodó szervezet nem teljesíti a békéltető testület ajánlását, akkor a cég feketelistára kerülhet. Kár, hogy az érintettek közül sem tud mindenki a lista létezéséről, és olyan is van rajta, akinek semmi keresniv
„A békéltető testületi meghallgatás előtt a bepanaszolt gazdálkodó szervezetnek nyilatkoznia kell, hogy aláveti-e magát a testület döntésének”, mondja dr. Baranovszky György, a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének (FEOSZ) ügyvezető elnöke. „Ha igen, akkor a testület határozata kötelező érvényű, vagyis akár bírósági úton is végrehajtható.” A cégek általában nem ilyen bátrak: dr. Kispál Edit, a FEOSZ szóvivője szerint tavaly összesen két vállalkozás vetette alá magát előre a békéltető testület döntésének. A cégek többsége nem kötelezi el magát előre, ilyenkor a határozat csak ajánlás jellegű. Ha ezt az ajánlást a felek megtartják, akkor az ügy lezárult, ha nem az ajánlás szerint járnak el – és a testület a gazdálkodó szervezetet marasztalta el –, akkor a hoppon maradt fogyasztó jelzésére a cég neve kikerül a FEOSZ honlapján, a www.feosz.hu-n található feketelistára. Jelenleg mintegy 130 határozat olvasható itt azoktól a regionális békéltető testületektől, amelyekkel az egyesület megállapodást kötött. Ha egy cég több esetben sem követte az ellene hozott ajánlásban megfogalmazottakat, akkor a vele kapcsolatos összes elmarasztaló határozat elérhető. A dokumentumokban szereplő ki nem cserélt, vissza nem vásárolt termékek és teljesítetlen szolgáltatások összértéke közel 24 millió forint – ennyi tehát az, amivel a békéltető testületek szerint a feltüntetett cégek és vállalkozók tartoznak a fogyasztóknak. Próbáltunk néhány kirívó esetet találni, az eredmény visszás: egyik történet sem nevezhető „sima ügynek”.
A legpitibb ügy: 462 forint
2006 májusában a Budapesti Békéltető Testület egyik ajánlásában egy 212 forintos mozijegy és 250 forintnyi „egyéb költség” megfizetését fogalmazta meg, amit a budapesti mozik többségét működtető Palace Cinemas Kft-nek kellett volna megtérítenie egy fogyasztó számára. Az irat szerint a fogyasztó jegyet váltott egy filmre a WestEnd mozipénztáránál, és a tikett átvételekor kérdezte meg, milyen hosszú a film, mondván, hogy neki csak két szabad órája van. Amint megtudta, hogy ennél jóval hosszabb a mozi, vissza akarta váltani a jegyét, de ezt a pénztár megtagadta. A fogyasztó a békéltetőkhöz fordult, megítélték neki az összeget, de a mozis vállalat nem teljesített, így a feketelistára került.
Megkerestük a Palace Cinemas Kft. marketing menedzserét, elsősorban azzal, hogyan lehetett 212 forint egy mozijegy 2006-ban. Az első dolog, ami kiderült, hogy Pánczél Gábor nem is tud a feketelista létezéséről. Miután telefonon keresztül elnavigáltuk az oldalra, elmondta: akkor még nem a Palace-nál dolgozott, így erre nem tudja a választ. A jegy árának megtérítése kapcsán közölte, hogy ilyen esetekben mindig a mozi saját szabályzata az irányadó. „Gyakran alkalmazunk diákmunkásokat, előfordulhat, hogy ők esetleg rosszul tépnek el egy belépőt. Ha minden ép jegy visszaváltható lenne, az hatalmas visszaélésekre adna lehetőséget. Mi csak ezt szeretnénk elkerülni”. Felhívtuk a menedzser figyelmét, hogy ebben az esetben a jegy el sem távolodott a pénztár ablakától. Pánczél Gábor erre úgy reagált: minden hasonló ügyben az adott mozi vezetője dönt, de ha most történne egy ilyen eset, akkor ő a jegy árának megtérítését javasolná a mozivezetőnek.
A listán legtöbbet szereplő: 19 eset országszerte
Budapesten tizenöt, Zalában három, Győrben egy határozat szól ellene a feketelistán – márkás, de a békéltető testületek által jellemzően anyaghibásnak talált, 10-20 ezer forint értékű sportcipőket nem vett vissza vagy nem javíttatott a Szinga Sport Kft. Gém Zoltán ügyvezető igazgató szerint ez nem rossz statisztika cégétől, amelynek harminc üzlete van országszerte. Arra a felvetésünkre nem kívánt reagálni, hogy az Auchannak vagy a Tescónak ennél több boltja is van, mégis csak egy-egy esettel képviseltetik magukat a felsorolásban, azt viszont elmondta, hogy szerinte a lista torzít: csak azokat az eseteket mutatja ugyanis, amelyekben nem jutottak dűlőre a vásárlóval. Állítása szerint a Szinga Sport Kft-nél egy százalék alatt van a reklamáló ügyfelek száma, és ezek közül is száz panaszosból kb. hetvenötnek teljesítik a kérését, húsznál a békéltető testület a fogyasztó ellenében dönt, a maradék öt százalék az, amit a feketelistán olvashatunk.
Az igazgató azt is megosztotta velünk, hogy eddig hét esetben perelte be őket olyan ügyfél, akinek ezt megelőzően a javára döntött a békéltető testület – mind a hét pert a Szinga Sport nyerte. Gém Zoltán szerint egyszerű belátni az ő igazukat: az ügyvezető valószínűtlennek tartja, hogy egy világcég legyárt egymillió pár cipőt ugyanabból az anyagból, és abból arányaiban egyetlen pár anyaghibás. Kiemelte azt is: Magyarországon tudomása szerint tizenhétszer több a reklamáló ügyfelek száma, mint más országokban.
Az egyik legnagyobb összeggel elmarasztalt: nem angyal, de nem is kéne a listán lennie
2006 júliusában a Budapesti Békéltető Testület ajánlás jellegű határozatában úgy döntött: a Bodlan Kft. vegye vissza ügyfelétől a neki eladott autót, és adja vissza annak vételárát, mintegy 3,3 millió forintot. Az indoklás szerint ugyanis a Bodlan Kft. úgy adott el egy „totálkárból visszahozott” kocsit, hogy a vevőnek azt mondta: az autó gyári állapotú, sérülésmentes.
Langó János, a Bodlan Kft. ügyvezetője egyik döbbenetéből a másikba esett, amikor felhívtuk. Egyrészt nem ismerte a listát, másrészt azt mondta, emlékszik ugyan egy ügyre, amikor vissza kellett vásárolnia egyik vevőjétől egy Volkswagent, de azt ő vissza is vette. Készségesen a rendelkezésünkre bocsátotta az autó visszavásárlásáról szóló dokumentumot, így meg tudtuk keresni a vevőt is: Ozsváth Ferenc elmesélte, hogyan vásárolta a hibátlannak hitt autót, hogyan utasította el reklamációját a Bodlan Kft., és hogyan került aztán a békéltető testület elé az eset. Mivel az eladó ezután sem akarta visszavásárolni az autót, Ozsváth úr jelentette a kudarcot a FEOSZ-nál: így került a Bodlan a feketelistára. Csak amikor Ozsváth Ferenc pert indított a cég ellen, akkor, az első tárgyalás előtt született meg a megállapodás a kocsi visszavételéről. Kérdésünkre, hogy ha az ügylet már lezárult, miért nem vetette ki az eladót a szégyenteljes felsorolásból, Ozsváth úr azt mondta: neki nagyon meggyűlt a baja a Bodlan Kft.-vel, és jó helyen vannak ott a feketelistán, közlése szerint minél több embernek tudnia kéne, mit műveltek.
„Mi van vele?”
Dr. Baranovszky György, a FEOSZ elnöke beszélgetésünkkor kitért arra is: nem tud olyan esetet, hogy valaki méltánytalanul szerepelne az általuk közölt feketelistán, így meg akartuk lepni a Bodlan Kft. ügyével. A cég nevének említésekor az elnök rezignáltan kérdezett vissza: „Mi van vele?” Mint elmondta, azt ők nem ellenőrizhetik, ki milyen okból szerepel vagy nem szerepel a listán. Annyit tudnak csak tenni, hogy ha bármelyik fél jelenti a korábban süket fülekre talált ajánlás teljesülését, akkor attól állítása bizonyítását is kérik a megfelelő dokumentumok bemutatásával.