Közszereplők leszenek az egyházfők?

A per előzménye, hogy 2005-ben, Kozák Dániel újságíró megkeresésére az egyházi vezetők azt közölték: nem tartják magukat közszereplőnek. Így az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára nem adhatta ki azokat a dokumentumokat, melyekből kiderülhetett volna, együttműködtek-e a pártállam titkosszolgálataival. Ezután fordult az FB-hez felperesként az újságíró, annak megállapítását kérve: közszereplőnek minősülnek-e az egyházak élén álló személyek.

 

Az állambiztonsági levéltárról szóló, három évvel ezelőtt elfogadott törvény kötelező rendelkezése értelmében ilyen esetekben az alperes a levéltár. Ám a szabályozás szerint a bírósági döntés ellen fellebbezési jogot kell biztosítani az érintetteknek, ezért látta szükségesnek az FB az ügyben eljáró bírája, hogy az egyházi vezetőket is bevonják az eljárásba.

Így vált az ügy alperesévé Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének ügyvezető igazgatója, Frenkl Róbert, a Magyarországi Evangélikus Egyház nyugdíjba vonult országos felügyelője, Szebik Imre, a Magyarországi Evangélikus Egyház nyugalmazott elnök-püspöke, továbbá a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia részéről Seregély István volt elnök, Bosák Nándor volt alelnök, illetve Veres András volt titkár.

A református egyház vezetője, Bölcskei Gusztáv korábban elismerte magáról, hogy közszereplő, így róla kiderülhetett, hogy a levéltárban őrzött dokumentumok szerint nem állt kapcsolatban az állambiztonsággal. A református egyház képviselője így nem vált a per alperesévé.

Az Élet és Irodalom tavaly március 3-ai számában Ungváry Krisztián történész öt katolikus főpapról, köztük Seregély István egri érsekről állította, hogy a Kádár-korszakban beszervezték.