Az adó- és központi áremelések közvetlen hatása ez év elején tovább hajtja felfelé az árakat az elemzők konszenzusa szerint az infláció 8,7 százaléknál érheti el a csúcsot, februárban vagy márciusban. Az előrejelzések nagy bizonytalanságot mutattak, hiszen széles tartományban, 8 és 9,3 százalék közt szóródtak. Az áremelkedés később nem tartja ezt a gyors ütemet: év végére 4,7, a jövő év végére 3,3, 2009 utolsó hónapjára pedig 3 százalékra mérséklődhet az infláció, azaz hároméves időtávlatban elérhető a kormány és az MNB által kitűzött árstabilitási cél.
Az elemzők szerint a jegybank óvatos marad, várhatóan nem kezd a közeljövőben kamatcsökkentésbe. Sőt - igaz, jelentős kisebbségben - vannak olyan elemzők is, akik szerint hitelességét védendő az MNB még egyszer emelni kényszerül kamatait az inflációemelkedés időszakában. Az év egészében egy teljes százalékponttal csökkenhet a kamat.
A gazdaság egyensúlyát továbbra is javulónak látják az elemzők. Az infláció és az államháztartási hiány várt csökkenése ellenére sem számítanak arra a szakértők, hogy a magyar gazdaság az eddig vártnál gyorsabban közelítene az eurózóna felé: a konszenzus továbbra is 2014-re teszi az euró magyarországi bevezetését.
Az egyensúlyi mutatók közül hajszálnyival, 50 millió euróval javult a folyó fizetési mérleg idei hiányára adott előrejelzés. A mostani konszenzus már 1,9 milliárd euróval alacsonyabb, mint amit egy évvel ezelőtt várt a piac. Még látványosabban, 1,5 milliárd euróval javult ugyanezen az időtávon a külkereskedelmi mérleg hiányára vonatkozó konszenzus.
A forintárfolyam-előrejelzések alig változtak: február végére és az év végére is 255-ös árfolyamot valószínűsítenek az elemzők az euró ellen, a jövő év végére pedig 254-et. Az idei előrejelzések nagyon széles sávban szóródnak, 240 és 282 között, azaz az elemzők ellentétes irányú, nagy mozgásokban gondolkodnak: van, aki szerint a forint 30 százalékpontos lebegtetési sávja tetejére erősödik idén, mások szerint viszont a sáv közepére gyengülhet.
