Mi várható ősszel a politika színterén? Közeledni fognak-e a pártok álláspontjai?

Elcsépelt közhely, de forró őszt várok, azért, mert a két nagy politikai tábor viszonya semmit sem javult, nem enyhült, hanem lényegében pattanásig feszülő indulatok húzódnak mindkét oldalon, és a nyár ebben semmiféle enyhülést nem hozott. Gyakorlatilag itt nem politikai ellenfelek, hanem politika ellenségek állnak egymással szemben, és ez nagyon nagy különbség. Nyugati demokráciákban politikai ellenfelekről beszélünk, de nálunk, úgy tűnik, a két fél ellenségnek tartja egymást, akit le kell győzni. Meg kell verni, és meg kell semmisíteni, a szó elvont értelmében, nem fizikálisan, persze. Úgyhogy az ősz nem sok jóval kecsegtet. Úgy gondolom, hogy tüntetések, demonstrációk, viharos indulatok, politikai csörték és nagyon komoly csaták lesznek itt az ősz folyamán. Ezt különösebb veszély nélkül megjósolhatjuk. Erre jó példa a Magyar Gárda megalakulása körüli hisztéria, amely úgymond bevezeti az őszt. Ezzel olyan témát tupíroz fel, és korbácsol fel a politika, amely ügyről mindenki jobban járna, ha sokkal kevesebbet beszélne, mert nincs akkora jelentősége a dolognak, de a szereplők akkora feneket kerítenek neki, hogy ettől a végén valóban súlyt kap ez az egész. Tehát egy nagyon komoly ellentmondás van itt, hiszen a legkisebb ügyek is olyan módon feltupírozódnak a politikai ellenfelek, azaz ellenségek által, hogy a végén tényleg komolyan kezdjük venni azt, hogy a Magyar Gárda most mindennek az alfája és omegája, holott ez valójában teljes képtelenség.

Fricz Tamás

Az MTA Politikai Tudományok Intézetének tudományos főmunkatársa. A politikatudomány kandidátusaként 1997-től a Miskolci Egyetem Politológiai Tanszékén egyetemi docensként oktat. 1997 óra óraadó a Századvég Politikai Iskolán. Tanulmányai: Pénzügyi és Számviteli Főiskola (1978—1981), ELTE BTK filozófia szak (1985—1989). Tudományos fokozatai: Budapesti Közgazdasági Egyetem, egyetemi doktor (1993), a politikatudomány kandidátusa és Ph. D. fokozat (1994). Szakmai közéleti tevékenysége: az MTA Politikatudományi Bizottságának titkára, a Magyar Politikatudományi Társaság Elnökségének tagja, az MTA Köztestületének tagja, a Politikatudományi Szemle című lap vezető szerkesztője. Hat önálló könyv és hetven tanulmány szerzője, számos kiadvány társszerzője.

A várható őszi megmozdulások befolyásolhatják a kormány politikáját, lesznek-e engedmények a reformokat illetően?

Romló gazdasági helyzetünknél fogva szakszervezeti aktivitást várok, ők bizonyosan hallatni fogják a hangjukat. Gondoljunk csak a hétfői BKV-sztrájkra, valamint készülődnek már az egyetemisták és az egészségügyi dolgozók is, de szerintem másfajta sztrájk is lesz, úgy is mondhatnám, egyfajta sztrájkhullám fog végigsöpörni az országon. Hogy lesz-e eredményük, nem lehet kiszámítani. Veszélyes helyzetben vagyunk, az az érzésem: azt tudjuk, hogy a kormány ezekre a megmozdulásokra reagálni nem fog, mert elszánt, és nem enged semmiben. Azt viszont nem tudjuk, hogy a szakszervezetek, a radikális nemzeti tüntetők körében, vagy más színtéren mikor, és hol erősödik fel annyira a nyomás, hogy esetleg kezelhetetlen folyamatok indulnak el. Elvileg lehet állóháború is, de kétségtelen, hogy nem készülhetünk fel rá, hogy esetleg egy-egy társadalmi vagy munkavállalói csoport sztrájkja akár megbéníthatja az országot, elállhatja az utakat. Valahol elpattanhat az a bizonyos húr, és akkor viszont rossz irányba mehetnek a dolgok. Egy biztos: a kormány részéről nem várható semmiféle változtatás: ők az ő általuk megfogalmazott reformok útján haladnak, és nem veszik figyelembe azt, hogy ez rengeteg társadalmi csoport ellenállásába ütközik, egyszerűen nem hajlandók ezzel foglalkozni. Ez szerintem súlyosbítani fogja az ősz feszült helyzetét. Nem tudhatjuk, pontosan mi fog történni, azt majd meghozza az élet; de tény, hogy alapvetően nem állunk jól. Nem jó a hangulat ebben az országban, nagyon komolyak a szembenállások, az ellenségeskedések. Eléggé izgalmas és nehéz időszak lesz.

A Magyar Gárdára visszatérve, ön szerint változtat-e az ország európai uniós megítélésén a szervezet megalakulása?

Megnyugtatom önt és az olvasókat is e tekintetben: úgy gondolom, hogy ez az egész fel van fújva. Nincs szó az Unió Magyarországról alkotott véleményének módosulásáról, véleményem szerint hazánk megítélését az ügy alapvetően nem fogja megváltoztatni. Gondoljunk csak arra, hogy júniusban neonácik masíroztak Németországban, Berlinben, a Brandenburgi kapu alatt; vagy a holland radikális nemzeti csoportokra, illetőleg a tavaszi franciaországi eseményekre, mikor lángolt Párizs külvárosa; egyszóval, nem olyan buta Európa közvéleménye, hogy egy ötven-, száz-, kétszáz fős Magyar Gárdától megijedjen, és az országról alkotott véleménye megváltozzon. Hihetetlen félrevezetése a magyar közvéleménynek, hogyha ezt bárki komolyan mondja ― mint ahogy Lendvai Ildikót hallottam erről beszélni ―, hiszen ezek nevetséges dolgok. Az európai közvélemény sokkal érettebb ennél: képes a helyén kezelni ezeket a dolgokat, elvégre ilyen jelenségek mindenhol vannak: a szélsőséges csoportok, populista, radikális pártok Európában szinte mindenütt jelen vannak. Így szerintem ez a felhajtás két hétig sem fog tartani, nem fogunk vele foglalkozni a továbbiakban. De az igaz, hogy ha a pártok minden pillanatban minden fórumon ezt harsogják, és nagyobb jelentőséggel ruházzák fel az eseményt, mint amilyennel valójában bír, akkor valóban lehet rontani egy kicsit a helyzeten. A legtöbbet azonban az ront, hogy Magyarország gazdaságilag katasztrofális teljesítményt nyújt. Európát igazándiból az érdekli, hogy Magyarország egyre lejjebb zuhan a gazdasági mutatók terén, hogy nem vagyunk elég hatékonyak. Ezek a fontos dolgok, nem pedig a Gárda miatti felhajtás.