A Jobbik a rendőri brutalitásról jelent

Morvai Krisztina , a Jobbik európai parlamenti (EP) mandátumot szerzett képviselője pénteken Budapesten bejelentette: az anyag elkészítése miatt levélben fordul a Legfelsőbb Bírósághoz, a legfőbb ügyészhez, az igazságügyi miniszterhez és az országos rendőrfőkapitányhoz, amelyben információkat kér az elmúlt időszak emberi jogsértéseivel kapcsolatban, és ezekről az ügyekről kérdéseket is feltesz az említetteknek.

Morvai Krisztina a kérdéseket felsorolva közölte: választ szeretne kapni arra, "elismerik-e, hogy 2006. szeptember 19. és 21. között, valamint 2006. október 23-án a rendőrség tömeges és durva jogsértéseket követett el Budapesten, az utcai demonstrációkkal illetve megemlékezésekkel összefüggésben? Mi a helyzet a 2006-tól napjainkig tartó időszakkal? Hány olyan bírósági döntés, ombudsmani jelentés vagy egyéb megállapítás született, amelyek a rendőrséget elmarasztalják a gyülekezési joggal összefüggő jogi kötelezettségük megszegése, illetve a tüntetők bántalmazása miatt?"

Azt a kérdést is feltette: elismerik-e, hogy az ügyészség kezdeményezésére a bíróság jelentős számban indított büntetőeljárásokat, illetve szabálysértési eljárásokat olyan személyekkel szemben, akik ténylegesen áldozatai, nem pedig elkövetői voltak erőszakos bűncselekményeknek, gyülekezési joggal, politikai rendezvények idején történő utcai jelenléttel összefüggésben, különösen 2006. őszén, de azóta is. A politikus azt is tudni szeretné, hogy bocsánatot kértek-e az érintettek által vezetett állami szervek a tömeges és durva emberi jogsértések miatt az érintett állampolgároktól?

Morvai Krisztina levelében - melynek másolatát kiosztották a sajtó képviselőinek - azt kéri, bocsássák rendelkezésére a "2006. őszi események idején, illetve az azóta történt tömeges rendőri jogsértésekkel összefüggő összes jogerős bírósági ítéletet, az ártatlanul megvádoltakkal szemben indult eljárásokban a megszüntető, illetve felmentő határozatokat, valamint a tények és a felelősség megállapításához szükséges összes további írásos anyagot.

Morvai Krisztina közölte: tényfeltáró jelentésének és az azon alapuló javaslatainak célja, hogy Magyarországon valósággá váljanak az EU-ról szóló szerződés 6. cikkében foglaltak. Eszerint - közölte a politikus - az unió a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása és a jogállamiság elvein alapul, amely alapelvek közösek a tagállamokban.

Közölte: ezen a héten fejeződött be felmentéssel Göbl György - aki szintén ott volt a sajtótájékoztatón - "koncepciós" pere.

Gaudi Nagy Tamás jogvédő a 2006-óta történtekkel kapcsolatban úgy vélekedett, megalázó, embertelen helyzetbe hoztak több tízezer embert, de az egész országot is, amely nem maradhat következmények nélkül. Mint mondta, a megfélemlítő rendőri akciók 2006. szeptemberében a balatonöszödi hazugságbeszéd miatt kirobban tiltakozás kapcsán kezdődtek, majd pedig ezek a megtorlások csúcsosodtak ki 2006. október 23-án.

A többszáz eljárás döntő többsége - a számok és a benyomások alapján - teljesen megalapozatlan volt, ezek koncepciós pernek tekinthetők, hiszen a céljuk az volt, hogy a rendőri erőszakkal megpróbálják megfélemlíteni az embereket, elrettenteni attól, hogy gyakorolják alapvető szabadságjogaikat - mondta Gaudi Nagy Tamás.