Biztos, hogy nem lesz népszavazás

A parlament azért foglalkozott ismét a több-biztosítós egészségbiztosítási rendszerrel kapcsolatos kezdeményezéssel, mert az Alkotmánybíróság (Ab) a népszavazás elrendeléséről szóló korábbi határozatot november 3-án hatályon kívül helyezte, és új eljárásra kötelezte a parlamentet.
A kérdés - amely mögé felsorakozott többi között a Liga Szakszervezetek, a Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Magyar Orvosi Kamara, valamint a Fidesz is támogatta - úgy szólt: "Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon ne vezessék be a mindenki által kötelezően választandó, üzleti alapon működő több-biztosítós egészségbiztosítást?".

Az egészségbiztosítás privatizációjának megakadályozását célzó népszavazási kezdeményezés idén április közepén vált visszavonhatatlanná, miután az Albert házaspár április 10-én átadta az Országos Választási Irodának (OVI) az összegyűjtött, a szükségesnél mintegy két és félszer több, közel félmillió aláírást. Ezt követően május 16-án befejeződött az összegyűjtött aláírások ellenőrzése, aminek alapján megállapítható volt, hogy összegyűlt a törvényben meghatározott számú aláírás.

Szintén májusban a Legfelsőbb Bíróság (LB) helyben hagyta az OVB döntését, amellyel a testület érvényesnek találta a népszavazási kezdeményezést.Az Országgyűlés május 26-ai ülésén helyezte hatályon kívül a 2008. évi I. törvényt, vagyis az egészségbiztosítási pénztárakról szóló jogszabályt. A törvény hatályon kívül helyezése nyomán visszaállt az elfogadás előtti társadalombiztosítási rendszer. Az erről szóló jogszabály a kihirdetését követő napon lépett hatályba, egyidejűleg jogutód nélkül, kényszer-végelszámolással megszüntették a 22 megyei egészségbiztosítási pénztárat.

A pénztártörvényt korábban kétszer fogadta el az Országgyűlés. Először 2007. december 17-én, azonban Sólyom László köztársasági elnök nem írta alá, nem hirdette ki, és megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek. Másodszor február 11-én fogadta el a Ház az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényt, a képviselők név szerinti szavazásával.

Az egészségbiztosítási törvényt kezdetektől fogva kritizálta a Fidesz-KDNP pártszövetség, az MDF és több civil szervezet is. Az MDF és a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal az Alkotmánybírósághoz fordult azzal, hogy az semmisítse meg a jogszabályt. Az egészségbiztosítás szabályozásának helyzetét jelentősen befolyásolta a Fidesz és a KDNP által kezdeményezett, és március 9-én megtartott ügydöntő népszavazás a kórházi napidíjról, a vizitdíjról és a tandíjról. Az érvényes és eredményes referendum azt eredményezte, hogy április 1-től eltörölték a vizitdíjat és a kórházi napidíjat. A népszavazás után újabb egyeztetések kezdődtek az egészségügyi reform jövőjéről, ez végül oda vezetett, hogy az SZDSZ május 1-től kilépett a kormánykoalícióból, mivel a reformok feladásának értékelte az MSZP magatartását.

A kellő számú aláírás összegyűjtését követően június 9-én döntött az Országgyűlés az Albert házaspár kezdeményezése ügyében a népszavazás elrendeléséről, az Alkotmánybíróságon ezt a határozatot támadták meg.

Az Ab szerint az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény elfogadásával, majd hatályon kívül helyezésével a kérdés tartalma és ezzel együtt a népszavazási kezdeményezésnek a választópolgárok által támogatott célja megváltozott, továbbá nem állapítható meg, hogy a kezdeményezést aláíró választópolgárok a megváltozott jogi helyzetben is támogatják-e a kezdeményezést.