A Jobbik válasza a következmények nélküli város főpolgármesterének

A Fővárosi Közgyűlés áprilisi ülését teljesen szabályellenesen rekesztették be a jobbikos tiltakozókra hivatkozva. Szervezeti és Működési Szabályzatuk ugyanis csak az egy-két bekiabáló elvezetésére biztosított volna lehetőséget, így tehát a városvezetés valójában elszabotálta a havi egyszeri közgyűlést is. Ha nem emlékezne a saját maguk által megalkotott SZMSZ vonatkozó rendelkezéseire, a www.jobbik.hu honlapon megtalálja.

"Egy választott polgármester megteheti-e, hogy politikai megfontolásokból engedélyez és védelembe vesz illegális építkezéseket?" - teszi fel a kérdést, én pedig javaslom, olvassa el válaszként 1995 és 2006 közötti főépítésze, Schneller István 2 hónappal ezelőtti nyilatkozatait:

"Először is, azt kell mondanom, hogy vannak tisztességes emberek, akik nem korruptak. De 2006-ban olyan méreteket öltött az elpofátlanodás, hogy az már tűrhetetlen volt, részben ezért is hagytam ott az állásomat. Tudtam, hogy az ember nem nyerhet minden ügyben, ezért azt mondtam, amíg 100 ügyből 60 pozitívan zárul, addig maradok. Ha ez lebillen 50% alá, akkor elmegyek. Ez 2006-ban következett be."

"A főépítész mivel - hogy finoman fogalmazzak - őrlődik a gazdasági és szakmai érdekek között, nagyon etikusnak kell lennie. De a magyar ingatlanfejlesztés, a gazdasági és a politikai élet szereplői is rájöttek, hogy hogyan lehet jogszerűen lopni. A lopás effektíve nem úgy történik, hogy a WC-ben átadják a pénzt. Ezek sokkal rafináltabb dolgok."

"Mondok még egy példát a politika és a gazdaság összefonódására. 1999-ben elkészítettük az óriásplakátok elleni szabályozást, adtunk 3 év türelmi időt, így 2002-ben kellett hatályba lépnie. De akkor meg épp választások voltak. Elkezdtek a fülembe duruzsolni, hogy meg kéne változtatni a szabályt, mert a reklámcég tiltakozni fog. Mondtam, hogy nem. Ekkor felállt egy képviselő, és javasolta, hogy az erre vonatkozó építési szabályzat paragrafusát helyezzék hatályon kívül, vagyis hogy a hatályba lépést függesszék fel, ráadásul ilyet nem is ismer a jog. Megszavazták. Aztán az adott képviselőjelölt képei fel is tűntek az óriásplakátokon. Eltelt egy-két hónap, és a közigazgatási hivatal felszólította a fővárosi önkormányzatot, hogy ezt a törvénysértő magatartást szüntesse meg. Nem szüntette meg. A választás után aztán hatályba lépett a rendelet. Látszólag minden törvényes. Úgy működnek ezek az összjátékok, hogy már megvannak a kijárt csatornák."

Most ismét egy főpolgármesteri idézet Pokorni Zoltánnak írt leveléből: "A Turul-ügyben egyszerűen már nem vagyunk döntési helyzetben, sem a Közgyűlés, sem Te, sem én." Szépen kérem: többet ne hazudjon! A bírósági döntés egy külön dolog, senki sem kért arról szóló határozatot. Ellenben a megoldás a Fővárosi Közgyűlés asztalán hever: ha a szobor felállításának harmadik évfordulójához közeledve végre méltóztatnak tudomásul venni a kerület és az egyelőre békés többség akaratát, akkor fennmaradási engedélyt kaphatna, miként számtalan jogszerűtlenül épített (torony)ház is, szintén utólag. Vagy még jobb példa a Böszörményi út másik végén a turulszoborral egy időben ugyanúgy fővárosi hozzájárulás nélkül emelt Igazak Fala, mely holokauszt-emlékmű ügyét időközben csendben rendezték, utólag megadva a szükséges engedélyt.

"Megteheti-e egy önkormányzat, hogy bármilyen okból nem hajtja végre a jogerős bírósági döntést?" - erre a kérdésére Gergényi Péter példáját hozom fel. Budapest rendőrfőkapitánya az általuk jogtalanul meghurcoltaknak jogerősen megítélt kártérítést sem fizette ki, úgy kellett inkasszóval leemelnie a pénzt Nemzeti Jogvédő Alapítványnak a "rend őrségének" bankszámlájáról. Ennek - és sok minden más, véresebb ügyek - ellenére Ön 2006. november 17-én Budapestért Díjjal tüntette ki a terrorfőkapitányt. Ezzel az abszurdumok abrszudumával zárom annak bemutatását, hogy a következmények nélküli városban miért nem a turulszoborral kéne foglalkoznia.