Hozzátette: 2007-ben Magyarországon 11,5 százalékos volt az élelmiszerár-emelkedés, és a földművelésügyi miniszter szerint 2008-ban is tíz százalék felett várható.
Mint megjegyezte, a családi bevételek egyre nagyobb hányadát költik az emberek élelmiszerre.
Megemlítette, hogy az elmúlt egy évben az étolaj árának növekedése 52 százalékot, a lisztté 40 százalékot tett ki, a tej 21 százalékkal, a tésztafélék ára pedig 25 százalékkal emelkedett 2007 márciusa óta.
Az ellenzéki képviselő hangsúlyozta: az emelkedő árak a kereskedelemben jelennek meg, és nem a gazdáknál.
Gőgös Zoltán földművelésügyi államtitkár azt válaszolta: a kormány folytatja azt a módszert, hogy ahol nehéz helyzetbe kerülő, de működőképes feldolgozó üzem van, ott a minisztérium mindenképpen termelői továbbműködtetést szorgalmaz, és ehhez állami támogatásos hitelkonstrukciókat is ad. Az államtitkár elmondta, hogy a húsárak nem nőttek olyan mértékben, mint a gabonaárak.
Felhívta a figyelmet az állattartás modernizációjának fontosságra is. Mint mondta, energiatakarékosabban, kevesebb takarmánnyal kellene tartaniuk a termelőknek az állatokat. Olcsóbbá és korszerűbbé kell tenni a termelést - tette hozzá.
Jakab István (Fidesz) szerint a magyar agrárgazdaság igen nehéz helyzetbe került. Véleménye szerint stabil, erős agrárstratégia nélkül az ágazat nem lesz képes magára találni. A képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy a nemzetközi élelmiszerpiacon árrobbanás történt.
Mint hangsúlyozta, pártja nem látja olyan átfogó öntözési rendszer kialakítását, mely a magyar agrártermelők biztonságát, a hozamok növelését jelentené.
Gőgös Zoltán földművelésügyi államtitkár egyetértett az ellenzéki képviselővel abban, hogy kell egy stabil, erős agrárstratégia. Egyetértett vele abban is, hogy a kormánynak a birtokszerkezettel is foglalkoznia kell. Azt is elmondta, hogy szerinte az öntözés önmagában nem csodaszer, mert többek közt sok pénzbe kerül.
Teleki László (MSZP) arról beszélt, hogy a romák is a szakképzésen keresztül juthatnak el a munka világába. Véleménye szerint ma a munkához jutást a tudás mellett a bőrszín is igencsak behatárolja.
A kormánypárti politikus fontosnak nevezte a Munka, tudás, tulajdon program elindítását, amely szavai szerint hosszú távú cselekvési tervet tartalmaz, például a romák munkához juttatására.
Simon Gábor munkaügyi államtitkár válaszában megemlítette, hogy elindult a Lépj egyet előre program második szakasza annak az esélyegyenlőségnek a megteremtésére, hogy a kistelepülésen élők ne kerüljenek hátrányos helyzetbe, és hogy az alacsonyabb képzettségűeknek legyen lehetőségük képzési szintjük emelésére. Mint megjegyezte, az Útravaló ösztöndíjprogramból a roma tanulók ösztöndíjára 1,2 milliárd forintot fordít a kormány.
Velkey Gábor (SZDSZ) szerint a hazai szakképzési, felnőttképzési rendszer súlyos strukturális problémáktól terhelt. A rendszer legfontosabb problémái, szavai szerint, a korai, nem megfelelően megalapozott pályaválasztás, valamint a szakképzési szakaszban a rendkívül korlátozott átjárhatóság az intézmények között.
Simon Gábor munkaügyi miniszter úgy válaszolt: a pályaválasztás felelőssége olyan döntés, amelyben együttműködésre van szükség a család és az iskola között.
Fontosnak nevezte a térségi integrált szakképző központok létrehozását, valamint a kormány szakiskolai fejlesztési programját.
