Sólyom a leuven-i egyetemen

A XVI. századra Párizs után Európa második legnagyobb egyetemévé vált. A Leuveni Katolikus Egyetem - 2000-es adat szerint - Belgium legnépesebb egyeteme, 27 ezer diákkal.

Az első magyar, aki szerepel az egyetem diákjai sorában, 1532-ben, a lőcsei születésű Henckel János, az özvegy Mária királyné udvari káplánja, későbbi nagyváradi kanonok. Később itt tanult Zrínyi Miklós költő és hadvezér fia, Zrínyi Ádám is. 1857 és 1914 között 21 magyar diák tanult Leuvenben, csaknem mindannyian arisztokrata családok gyermekei.

Újabb ugrás az időben: 1956. november 5-én az egyetem rektora hirdetményt függesztett ki az összes épületben, és ebben köszönetet mondott a diákok önként szervezett segélyakciójáért, egyben pedig a magyarok megsegítésére és további bőkezűségre kérte a hallgatókat. Sok menekült magyar diák érkezett Leuvenbe, elhelyezésükhöz új épületre volt szükség. Az egyetem által rendelkezésükre bocsátott épületben - a Valk-kollégiumban - Muzslay István jezsuita atya megszervezte a Collegium Hungaricumot.

Muzslay István a magyar emigráció jelentős alakja volt. Bajóton született 1923-ban. Mint a magyar jezsuita rend tagja, a rend feloszlatása után fiatalon elhagyta Magyarországot. Rendi és egyetemi tanulmányait Hollandiában végezte. 1953 óta élt Leuvenben, 1961-től az egyetem alkalmazott közgazdaságtudományi professzora, valamint a magyar nyelv és irodalom tanára volt. 1983-ban vonult nyugdíjba, tavaly halt meg.

Az elkövetkező években a magyar diákok száma 164 és 108 között mozgott, csökkenő tendenciával. A magyarok létszáma az 1967-68-as tanévtől fokozatosan tovább csökkent. Miután a jezsuiták sem tudták tovább vállalni a Collegium Hungaricum fenntartását és igazgatását, 1998. október 1-től a Pázmány Péter Katolikus egyetem vette át a magyar kollégium vezetését. Tulajdonjogilag a "Magyar Jezsuiták ASBL" (Belgium) kezében van, használója a Pázmány Péter Katolikus Egyetem.

Belgiumban jelenleg mintegy 8-10 ezer főre tehető az összmagyarság létszáma, a korábbi emigrációt és az újonnan kiérkezetteket is beleszámítva. Az ország magyar kolóniája egészen sajátos összetételű: az elmúlt években a brüsszeli EU- és NATO-székhely miatt ezrével tűntek fel a magyar képviseleteknél, illetve a nemzetközi intézmények apparátusában dolgozók, és az utóbbiak közül többen döntöttek a letelepedés mellett, sőt, már házat, lakást is vettek.

A brüsszeli Magyar Házon kívül Liege-ben, Gentben, Namurben, Genkben és nem utolsó sorban Leuvenben járnak össze magyarok szervezett vagy informális jelleggel.

Trócsányi László volt belgiumi nagykövet hozta létre a belgiumi magyar professzorok körét, amely azóta is aktívan működik, legalább negyedévente találkoznak. Olyan illusztris tagjai vannak, mint Lámfalussy Sándor, Frühling János, Rezsőházi Rudolf, Hevesi László, Gergely Tamás, Deutsch Gyula, Mándy Pál, Losonczy Anna, Fáyl Gilbert, B. Nagy János és B. Nagy Ottó. Állandó meghívottja az összejöveteleknek O'sváth György volt EU-bizottsági igazgató, aki 1956-ban és a rendszerváltás után is szerepet játszott a magyar belpolitikában.

A fent említettek közül Rezsőházy Rudolf történész és Hevesi László vegyész - Hell József üzletemberrel együtt - magas állami kitüntetést vett át kedden Sólyom Lászlótól.